Lelkileg hasadt, fogyatékos rockzenészek, perverz művészek, kopasz takarítónők és agresszív homokosok: címszavakban az Ex drummer. Mit nyújt ezen felül nekünk, nézőknek Koen Mortier, a botrányos filmjéről elhíresült rendező? A választ nála, személyesen kerestem, a Titanic filmfesztiválon, amelynek ezzel az első egészestés játékfilmjével a vendége volt.
Jártál korábban Magyarországon?
Igen, több ízben is reklámot forgattunk Budapesten. Akkor jövünk ide, amikor több extrára, művészeti kellékre van szükségünk. Egyébként mind Belgiumból, mind Franciaországból sokan jönnek dolgozni Budapestre. Itt olcsóbb konstrukcióban lehet reklámokat készíteni, főleg ha sok az építészeti probléma az illető reklámban. Kifejezetten jó építészeitek vannak, külön erre szakosodva.
Úgy tudom, van néhány törvény is, ami itt lazább, mint külföldön. Például Olaszországban nem lehet egy bizonyos kornál fiatalabb gyerekkel reklámot forgatni…
Nem, Isten ments, én sohasem forgatok gyerekekkel. Szerintem teljesen szükségtelen gyerekeket szerepeltetni reklámokban. Például ott vannak egyes multinacionális cégek, amelyek gyerekeket dolgoztatnak – akkor azok miért reklámozzák gyerekekkel a terméküket? Ez szerintem nem logikus. Egyébként állatokkal sem forgatok. Azokra is rengeteg időt kell fordítani, ami nagyon problémás. Egyszer forgattam egy medvével, itt Budapesten – különösen tehetséges volt.
Mikor gondoltál először arra, hogy filmet rendezz?
A reklámok előtt rövidfilmeket készítettem. Közben pedig a filmszakma szinte összes szintjét bejártam. Voltam világosító, felvételvezető, asszisztens, minden. Folyamatosan haladtam felfelé a ranglétrán – szerintem ez minden országban így van, hogy lépésről lépésre haladsz előre. Amikor rendezőasszisztensként dolgoztam, akkor gondoltam először komolyan arra, hogy rendezzek. Visszatekintve, ez abszolút nem volt elvesztegetett idő. Megtanultam tisztelni a munkát. A forgatókönyv megírása után nyolc évet kellett várnom, hogy elkészíthessem első filmemet, az Ex drummert. Nagyon nem akartak pénzt adni rá. A szakma fanyalgott tőle, túl durvának találták. Végül magánpénzekből, nem belga forrásokból sikerült összehozni egy low budget-nyi produkciót.
Az Ex drummeren nem érzem azt, hogy reklámfilmes munkája.
Persze, sokan azt mondják, az én reklámjaim antireklámok. Nem hagyományos stílusban rendezek, az biztos. Egyébként is inkább internetes reklámokat gyártunk. Nem egy stílusban gondolkozom, hanem a saját egyéni ízlésem szerint. Sok reklámcég ki is rúg minket ezért, de nem érdekel, máshogy nem tudok dolgozni.
A film a közismert belga botrányhős, Herman Brusselmans novellája alapján készült.
Amikor először olvastam tőle valamit, sokkoltak a történetei, de tetszettek is. Brusselmans Belgiumban az egyik legismertebb kortárs irodalmár. Írásai hatalmas sajtóvisszhangra leltek, amelyet csak tetézett botrányos viselkedése. Több tévécsatornából kitiltották. Velem is nehezen akart együtt dolgozni, nem tetszett neki a forgatókönyvem, először elküldött. Én azonban keményen kiálltam és megpiszkáltam a büszkeségét. Végül egész jól összehangolódtunk.
Milyen volt a film fogadtatása?
A sajtó nagyon elítélte. Kaptam én már mindent. Hogy fasiszta vagyok, anarchista, viccelődöm a sérült embereken, rossz fényt vetek az országra, szexista vagyok, poénkodom a homokosokon stb. A bemutató után több orgánum követelte az országból való kiutasításomat. Furcsa módon a film az első hónap alapján az ország harmadik legnézettebb filmje lett. Úgy látszik, a nézők nyitottabban, mint a média. Én egyébként erről az egészről azt gondolom, hogy a szurkálódók nem értik a fekete humort.
Végig kézből vettétek a jeleneteket. Miért választottad ezt a megoldást?
Szeretem a dokumentarista világot. A világítást is ehhez igazítottuk. Másrészt szabadságot ad, hogy improvizáljunk. Több jelenet nem volt pontosan előre megírva. A forgatás előtt egy hétig kerekasztal-beszélgetéseket folytattunk a szereplőkkel, hogy felépítsük az egyes karaktereket. Így egy-egy felvételnél csak néhány mondattal irányítottam a történteket. Nagyon hiteles jelenteket készülhettek így. Ezt szóban nem is lehet elmondani, meg kell nézni.
Hogyan találtad meg a színészeket?
A főszereplőn kívül egyiknek sem voltak komoly filmes tapasztalatai. Volt, aki stand up comedyzett, volt táncos, esetleg zenész. Volt olyan is, akit tizenkét éve nem láttam és akkor is csak egyszer találkoztunk, de emlékeztem az arcára, és megvolt a telefonszáma. Mivel kemény dolgokat kellett eljátszani, sokszor csak hosszú rábeszélés után vállalták a szerepet. Például a negyvenes nő, akinek kopaszra kellett borotválni a fejét, vagy egy ötven centis falloszú férfi szerepe. A srácok végül belelkesedtek, nem volt gond…
A következő film?
Azt hiszem, elég volt a komédiázásból. A következőben több lesz a drámai elem.
