Filmtörténet tizennégy részben (VI.) – Orosz montázsiskolák II.

2001. augusztus 15. – írta Geréb Anna

A montázs fejlődése Eisenstein elméletének megjelenésével vett új fordulatot. Az orosz mester filmjeiben később a harsány „attrakciók montázsa” helyébe fokozatosan a filozofikusabb, még elvontabb „intellektuális montázs” lép. Ám a hatalmas, műveletlen néptömegek közötti politikai agitációra a mindenféle „művészieskedéstől” mentes, egyszerű, közérthető mozgóképek a legalkalmasabbak. A pudovkini, majd a dovzsenkói stílussal a bonyolult montázsbűvészkedések kora végképp lejár.

Filmiskola 5. – A rövidfilm és a montázs

1999. november 30. – írta Lakatos Róbert

„A rövid időtartam sok olyan előnyt szolgáltat, melynek megfelelő kihasználása egyáltalán nem könnyű dolog. A rövidfilmnek saját ritmusa és szerkezete van. El kell kerülni azt a kísértést, minek következtében nagyjátékfilm-»részletté« vagy nagyjátékfllm-»összefoglalóvá« válna." (Jean-Claude Carriére) A „montírozás" már a technikai forgatókönyv írásakor elkezdődik, és ettől kezdve végigkíséri a film elkészülésének összes mozzanatát.

Filmiskola 6. – A montázs (II. rész)

1999. november 30. – írta Lakatos Róbert

Arról, hogy a montázs szempontjából a különböző képkivágások (plánok), kompozíciók, valamint mozgások hogyan viszonyulnak egymáshoz, az előző számban volt szó. Vizsgáljuk meg ugyanilyen szempontból az objektívek látószögét, és a megvilágítás jellegét is, ugyanis a snittek egymáshoz való illeszkedésében az utóbbiaknak is fontos szerepük van.