Martin Scorsese szinte-filmjei

Martin Scorsese igazi óriás a filmtörténetben: rendezéseinek száma 80 körül jár, produceri munkái a 100-at közelítik, az Oscar-díja mellett sorakozó trófeáinak és kitüntetéseinek se szeri, se száma, filmrestaurálást és -megőrzést támogató alapítványa pedig tovább szaporítja a felé irányuló tiszteletet világszerte. De neki sem volt mindig könnyű, hogy egyik-másik projektjéhez megszerezze a szükséges anyagiakat, és sokszor évekig dédelgetett egy-egy filmtervet – ld. Némaság (Silence, 2016), Az ír (The Irishman, 2019) –, mire az alkotás végre a mozivásznakra kerülhetett. És van egy sor olyan filmterve is, amit Scorsese szinte megrendezett, de aztán egyáltalán nem valósult meg. Még? (Toplistánk fő forrása az IndieWire cikke.)

  • Image
    #10

    A film, amelyikben a nyugdíjas bérgyilkos nyomozott volna

    Scorsese krimikészítői-vénáját ismerve csak bánhatjuk, hogy sosem készült el a The Winter Of Frankie Machine című, 2006-ban megjelent Don Winslow-bestseller filmes adaptációja. A sztori főszereplője Frankie Machianno, a visszavonult bérgyilkos, akinek a fejére vérdíj van kitűzve. Miután szinte megölik, Frankie megpróbálja kideríteni, hogy ki tör a saját és családja életére.

  • Image
    #9

    Jézus Krisztus New Yorkban

    Ki más csinálhatna meg egy ilyen filmet, mint a Krisztus utolsó megkísértése (The Last Temptation of Christ, 1988), a Tibet végnapja (Kundun, 1997) és a Némaság (Silence, 2016) zseniális rendezője, aki gyerekkora óta szorosan kapcsolódik mind New Yorkhoz, mind a keresztény spiritualitáshoz? Karrierje elején Scorsese össze akarta kapcsolni a két témát: „Arra gondoltam, csinálok egy filmet az evangéliumokból, ami a Lower East Side-on játszódjon, a bérházakban, modern köntösben – idézte fel 2017-ben, – és a keresztre feszítés a nyugati dokkokon zajlana, fekete-fehérben.” Nos, ebből sem lett semmi. Még?

  • Image
    #8

    A film, ami „túl vallásos” lett volna

    Mielőtt az Aljas utcák (Mean Streets, 1973) munkálataiba belevetette volna magát, Scorsese egy New Yorkban játszódó vallási drámát szeretett volna megvalósítani Jerusalem, Jerusalem címmel. A jezsuita papneveldében játszódó történet főszerepét olyan színész kapta, akivel Scorsese már dolgozott együtt: Harvey Keitel újra belebújt volna a Ki kopog az ajtómon?-ban (Who’s That Knocking at My Door? / I Call First, 1967) játszott csavargója „bőrébe”. Scorsese 2017-ben kifejtette , hogyan látja ezt a témát a saját, manhattani múltja alapján: „Láttam bizonyos embereket felnőni, és tudtam, hogy mi mindenen mentek keresztül. Tudtam, hogy rossz dolgokat műveltek, mégis láttam őket szenvedni – valaki eldönti, hogy milyen útra tér és rossz dolgokat tesz, mégis maradt benne tisztesség.” A valós eseményekből ihletődő Jeruzsálem, Jeruzsálem éppen ilyen figurákról, „az utca és a szentírás összefonódásáról” szólt volna. Elkészült tehát egy 40 oldalas treatment, benne több evangéliumi ihletésű jelenettel, köztük a keresztút állomásainak a felidézésével, a modern amerikai nagyvárosba átültetve. Csakhogy a producerek túlságosan is vallásosnak ítélték a témát, és lemondtak róla...

  • Image
    #7

    A Frank Sinatra-életrajz

    Az ezredforduló után tervezett életrajzi játékfilm nem a stúdió ellenállásán bukott el: a produkciónak meggyűlt a baja a legendás énekes leszármazottaival. A tervek szerint Leonardo DiCaprio játszotta volna a főszerepet, és maga is küzdött a filmért, amelynek a forgatókönyvét Phil Alden Robinson már el is kezdte írni, míg Scorsese 2017-ben ki nem mondta, hogy egyelőre feladja a küzdelmet: „Nem csinálhatjuk meg! Nem egyeznek bele.” Scorsese a kusza magánélettel és alvilági kapcsolatokkal is rendelkező hajdani filmcsillag figurájának ambivalenciájával magyarázta a helyzetet: „Bizonyos dolgok nagyon nehezek a család számára, teljesen megértem. De ha azt várják tőlem, hogy megcsináljam, nem tarthatnak vissza bizonyos dolgokat. Az a baj, hogy ez az ember nagyon bonyolult volt. Mindenki bonyolult – de Sinatra különösképpen.” Persze, éppen emiatt lett volna izgalmas ez a film, de talán még reménykedhetünk: „Ha újra szóba jön, állok elébe” – jelentette ki ugyanekkor a rendező.

  • Image
    #6

    A Dean Martin-életrajz

    Nem Sinatra volt az egyetlen nagy sikerű színész-énekes, akiről Scorsese filmet akart csinálni: Dean Martin – született Sino Paul Crocetti – Sinatra kor- és pályatársa volt. Az olasz származású énekes-komikus pályafutása első filmszerepe, az 1957-es, Tízezer hálószoba (Ten Thounsand Bedrooms, r. Richard Thorpe) című musical alkalmával kereszteződött a Sinatráéval, később is több filmben játszottak együtt, közösen koncerteztek, és Sinatrához hasonlóan Dean Martin több dala is világsláger lett. Hogy végül miért nem készült el a That's Amore és a Volare énekeséről szóló Scorsese-féle, Dino munkacímű biopic, nem tudjuk pontosan – talán mert a rendező félretette a projektet, hogy a New York bandáival (Gangs of New York) foglalkozhasson. Kár, mert ráadásul a forgatókönyv első draftját Nicolas Pileggi, a Nagymenők (Goodfellas, 1990) forgatókönyvírója írta.

  • Image
    #5

    A George Gershwin-életrajz

    Az orosz zsidó származású Jacob Gershowitz életútja szintén figyelemre méltó, sokoldalú tehetsége még inkább – talán így gondolta ezt Martin Scorsese is, aki kétszer is nekifutott egy róla szóló, fikciós életrajzi filmnek: először Paul Schrader forgatókönyve alapján, a 80-as években, majd Robert De Niróval közösen 1993-ban, de végül mindkét projekt elhalt. Scorsese valamilyen formában mégis hű maradt a szándékához: éppen producerként vesz részt a legendás zeneszerzőről és zongoravirtuózról szóló Fascinating Rhythm munkálataiban, a rendező John Carney oldalán.

  • Image
    #4

    A Ramones-film

    Sok a zenés téma a listán. Nem igazán tudni, mi történt ezzel a projekttel, mióta 2014-ben bejelentették az előkészületeit, de az biztos, hogy sűrű csend övezi. Pedig érdekes lehetne egy film az első amerikai punkzenekarról – amelyik 22 éven át folyamatosan turnézott, és hatása a mai napi érzékelhető –, különösen Martin Scorsese rendezésében.

  • Image
    #3

    A Federico Fellini-projekt

    Ez egy dokumentumfilm lett volna, amit a neorealista mesterrel közösen terveztek megvalósítani, Fellini rendezőként, Scorsese executive producerként működött volna közre. Az alkotás a filmkészítés folyamatáról mesélt volna olyan részleteket is megvilágítva, amelyekről ritkán esik szó a sajtóban, csakhogy Fellini 1993-ban bekövetkezett halála meghiúsította a terveket: „A 90-es évek elején sajnos meghalt [mielőtt hozzákezdhettünk volna], de volt lehetőségünk a Universallal megcsinálni az ő dokumentumfilmjét a filmgyártásról. Volt egy sor forgatókönyve arról, hogy hogyan zajlik a filmkészítés. Először is, ott van a gyártás maga. Aztán van a színész, van az operatőr. Akart csinálni egy-egy Fellini-filmet mindegyikről.”

  • Image
    #2

    A Menny és pokol remake-je

    Akira Kuroszava Velencében debütált, 1963-as bűnügyi thrillere, a Menny és pokol (High and Low / Tengoku to jigoku) izgalmas erkölcsi problémát feszeget. Főszereplője egy dúsgazdag üzletember, akivel egy szép napon telefonon közlik, hogy elrabolták a fiát. Csakhogy az emberrabló tévedett, valójában a férfi sofőrjének a fiáért követeli a váltságdíjat. A kérdés az, hogy a tulajdonos lemond-e gyára birtoklásáról más gyermekének a szabadulásáért cserébe. Scorsese a 90-es években fontolgatta, hogy elkészíti a  film amerikai remake-jét, a Universal meg is vásárolta hozzá a jogokat, aztán a gyártást egyre csak halogatták, míg végül teljesen jegelték a projektet.

  • Image
    #1

    Az indiánregény

    És van olyan szinte-film is, amit az eredeti tervek szerint Scorsese rendezett volna, de a projekt végül nem elkaszálva, hanem átadva végezte, ez a Wounded Knee-nél temessétek el a szívem (Bury My Heart at Wounded Knee). Scorsese már a 70-es évek elején, Sacheen Littlefeather híres Oscar-elutasító beszéde után előkészítette ezt a filmet. Marlon Brandót szemelte ki a megtörtént eseményekből ihletődő indiános dráma főszerepére – ez lett volna a két gigász első közös munkája –, és 1973-ban hónapokig foglalkoztak együtt a forgatókönyvvel, amiből végül aztán lett film. Nem tudni, pontosan mi történhetett, de a producer Julia Phillips szerint Scorsese azért szállt ki a projektből, mert néhány indián szereplő berúgott, és megpróbálta megerőszakolni Sandra Weintraubot, Scorsese akkori barátnőjét. A Wounded Knee-nél temessétek el a szívem című televíziós westernt végül 2007-ben mutatták be, Dee Brown regényét a kanadai Yves Simoneau vitte filmre hat Emmyre méltatott színvonalon, a főszerepet pedig August Schellenberg játszotta Marlon Brando helyett, aki 2004-ben meghalt.

 

Friss film és sorozat

  • The Brutalist

    Színes életrajzi, filmdráma, 215 perc, 2024

    Rendező: Brady Corbet

  • Futni mentem

    Színes filmdráma, vígjáték, 105 perc, 2024

    Rendező: Herendi Gábor

  • Farkasember

    Színes horror, 102 perc, 2025

    Rendező: Leigh Whannell

  • Bird

    Színes filmdráma, 119 perc, 2024

    Rendező: Andrea Arnold

  • Subteran

    Színes bűnügyi, tévésorozat, thriller, 300 perc, 2025

    Rendező: Octav Gheorghe, Daniel Sandu, Anca Miruna Lăzărescu

  • A diplomata

    Színes filmdráma, thriller, 50 perc, 2023

    Rendező: Alex Graves, Andrew Bernstein, Simon Cellan Jones, Liza Johnson, Tucker Gates

  • Jelenlét

    Színes horror, thriller, 84 perc, 2024

    Rendező: Steven Soderbergh

  • Limonov, a ballada

    Színes életrajzi, filmdráma, történelmi, 138 perc, 2024

    Rendező: Kirill Szerebrennyikov

  • Asura

    Színes filmdráma, tévésorozat, 420 perc, 2025

    Rendező: Koreeda Hirokazu

  • American Primeval (A vadnyugat születése)

    Színes akciófilm, tévésorozat, thriller, western, 300 perc, 2025

    Rendező: Peter Berg

  • Sehol se otthon

    Színes életrajzi, filmdráma, zenés, 141 perc, 2024

    Rendező: James Mangold

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Friss film és sorozat

  • The Brutalist

    Színes életrajzi, filmdráma, 215 perc, 2024

    Rendező: Brady Corbet

  • Futni mentem

    Színes filmdráma, vígjáték, 105 perc, 2024

    Rendező: Herendi Gábor

  • Farkasember

    Színes horror, 102 perc, 2025

    Rendező: Leigh Whannell

  • Bird

    Színes filmdráma, 119 perc, 2024

    Rendező: Andrea Arnold

  • Subteran

    Színes bűnügyi, tévésorozat, thriller, 300 perc, 2025

    Rendező: Octav Gheorghe, Daniel Sandu, Anca Miruna Lăzărescu

  • A diplomata

    Színes filmdráma, thriller, 50 perc, 2023

    Rendező: Alex Graves, Andrew Bernstein, Simon Cellan Jones, Liza Johnson, Tucker Gates

  • Jelenlét

    Színes horror, thriller, 84 perc, 2024

    Rendező: Steven Soderbergh

  • Limonov, a ballada

    Színes életrajzi, filmdráma, történelmi, 138 perc, 2024

    Rendező: Kirill Szerebrennyikov

  • Asura

    Színes filmdráma, tévésorozat, 420 perc, 2025

    Rendező: Koreeda Hirokazu

  • American Primeval (A vadnyugat születése)

    Színes akciófilm, tévésorozat, thriller, western, 300 perc, 2025

    Rendező: Peter Berg

  • Sehol se otthon

    Színes életrajzi, filmdráma, zenés, 141 perc, 2024

    Rendező: James Mangold