Szalay Dorottya

Szalay Dorottya

1985-ben született Székesfehérváron. A Pécsi Tudományegyetem filmelmélet-filmtörténet szakán diplomázott. Szakdolgozatának témája az amerikai avantgárd egy kevéssé ismert irányzata, a beatfilm strukturális analízise. Filmes tárgyú írásai a Filmvilág, a Prizma, az Apertúra és az Artportal oldalain jelentek meg. Jelenleg kontraCINEMA szerkesztőjeként működik, és szlovák állami ösztöndíjasként a kortárs kelet-közép-európai experimentális film irányzatait kutatja.

Írásai a Filmtetten (22)

Méltatlan múzsa – Gilles Bourdos: Renoir

2013. július 26.

Gilles Bourdos festőportréja leginkább azokhoz az aforizma-gyűjteményekhez hasonlítható, melyek kétszáz oldalnyi, tematikus blokkokba gyűjtött, bölcs gondolattal próbálják előre kiokítani az egyszeri olvasót az élet esszenciájáról. Míg azonban ez előbbi kiadványok a WC melletti polcon rendre megtalálják a nekik kijelölt helyet, a Renoir az érdektelen biográfiák süllyesztőjében végzi.

Délen a helyzet… – Emanuele Crialese: Terraferma / A tenger törvénye

2012. november 30.

Ugyan még „csak” a negyedik nagyjátékfilmjét jegyzi, Emanuele Crialese rendezői attitűdjében már most egyfajta összegző szándék figyelhető meg. A 68. Nemzetközi Velencei Filmfesztiválon startolt morális tanmese az olasz direktor korábbi három munkájának ügyesen kiegyensúlyozott szintézise.

Frissítő hidegzuhany – Cary Fukunaga: Jane Eyre

2011. október 21.

Thrillerelemekkel teletűzdelt dráma, melynek a 19. század első modern női fejlődésregénye szolgáltat alapot. A temérdek újragondolást megért Jane Eyre ezúttal egészen új receptúra szerint kerül tálalásra, mellyel a 2011-es év egyik legnagyobb meglepetéseként feszíthet a filmes repertoárban.

A birodalom visszavág – A 20th Century Fox stúdió története III.

2011. szeptember 2.

A Fox bábáskodásával életre hívott A muzsika hangjának zajos sikere tévútra terelte a nagyobb stúdiók vezetőségét, akik a hatvanas évek végétől hatalmas összegeket költöttek sztárokkal telezsúfolt musicalekre, miközben az American International Pictures B-filmjein felnőtt generáció sokkal inkább Dennis Hopper és Roger Corman féktelen szabadságot hirdető produkciói mellett tette le a voksát.

Aki mer, az nyer – A 20th Century Fox stúdió története II.

2011. augusztus 26.

A kezdeti gondok ellenére az összeolvadás igen kedvezően festett, hiszen az egyesülést megelőző évben a mérleg másik oldalán helyet foglaló 20th Century Pictures még kitermelt egy Oscar-díjra jelölt produkciót, mely a paktumot követően lépéselőnyhöz jutatta a korábbi üzleti stratégiát felülbíráló vezetőket.

A hatalmasok játéka – A 20th Century Fox stúdió története I.

2011. augusztus 19.

A 20th Century Fox története az általa gyártott blockbusterek fordulatos szüzséjével vetekszik: a véletlen balesetek, korai halálesetek éppen olyan döntő mértékben befolyásolták sorsának alakulását, mint a filmipart globálisan átformáló technikai invenciók vagy az egész világot sújtó politikai és pénzügyi válságok. A többször is csődközeli mezsgyén egyensúlyozó vállalat – bukások ide vagy oda – immáron 30 éve fürdik a véget nem érő happy endben.

Egyszerűen, őszintén – Miklauzic Bence: A zöld sárkány gyermekei

2011. április 11.

Áttétes politikai utalások, magyarázó célú társadalmi keresztmetszet, szemléletes kulturális határátlépések, kihegyezett drámai szituációk, pátosz. Miklauzic Bence filmjében felesleges ezeket az összetevőket keresni. A zöld sárkány gyermekei „mindössze” három magányos számkivetett édes-bús története, se nem politikai, se nem társadalmi – egyszerűen emberi.

Zsenik, takarásban – Brit költők a filmvásznon II.

2011. március 9.

A rímfaragókat övező dicsfény az utóbbi fél évszázadban igencsak elhalványult, az igazán jó poéta filmen ma már szinte kuriózumnak számít, mintha természetfeletti erőkkel bíró lénnyel találkozna az ember. Ha pedig egyszerre többüket is egy helyre tereli a sors – legyen bár a helyszín a filmvászon –, az szinte szuperhősök összejövetelének tűnik a modern néző szemében.

Sorsalakítás – Brit költők a filmvásznon I.

2011. március 7.

A mozgókép láthatóan szabadon bánik a brit költők életrajzával. Az adaptációk ahelyett, hogy a valós események illusztrációi lennének, sokkal szívesebben gondolják újra a poéták sorsát. A 20. század eleje óta a rút rímfaragó sármos szívtipróként tér vissza, a kétes hírű tollforgató sátáni mélységekbe züllik, a beteg és elnyomott költőzseni pedig nyilvánosan vesz elégtételt gonosz vérszívóvá aljasodott pályatársa felett.

A programtervezet csődje – Damjan Kozole: Slovenka / Call Girl

2010. december 15.

Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének programja egészen új értelmezést kapott Damjan Kozole legújabb filmjében. A Slovenka egy huszonéves egyetemista lány prostituálódásának történetén keresztül szintetizálja a tanács által meghatározott irányelveket, melyek leginkább a kultúrák közötti kommunikáció, a többnyelvűség és az audiovizuális területek fejlesztésének fontosságát hangsúlyozzák.

Szalay Dorottya

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik kilencvenes évekbeli filmnek kellene már egy folytatás?

Szavazó

Melyik kilencvenes évekbeli filmnek kellene már egy folytatás?

Friss film és sorozat