1992-ben születtem Budapesten. Az ELTE-n és a MÚOSZ újságíró akadémiáján végeztem. 2011 több újságban publikálok filmes, irodalmi, kulturális témákban, emellett szerkesztéssel és marketinggel foglalkozom.
Michael Mann szerelemprojektje átélhetővé teszi a szenvedélyt az autóversenyzés iránt, miközben önreflexív gesztussal legalább ennyire mesél a mozi iránti rajongásról is.
A How to Blow Up a Pipeline egy ökoterrorista sejt akcióját mutatja be, ám hogy jogos és értelmes tett-e egy olajvezeték felrobbantása, azt a nézőnek kell eldöntenie.
Januárban az egyik utolsó klasszikus filmsztár távozott közülünk. Gina Lollobrigida az ötvenes-hatvanas években volt a csúcson, később nem is nagyon játszott, ám a hatása a filmvilágra és a közvéleményre jóval hosszabb ideig kitartott, nem függetlenül a magán- és közéleti furcsaságaitól sem. Az isteni Lollo valóban a világ egyik legszebb nője volt, de több is annál – igazi díva, amilyen ritkán születik.
Az utóbbi években annyi filmrendező mutatta be a saját gyerekkorát, hogy az ifjú hősök lassan már egy óvodát vagy iskolát is megtöltenek. Mi a közös ezekben a filmekben és miért válhatott ismét népszerűvé ez a filmtípus?
Harvey Weinsten évtizedeken át szabadon zaklathatott fiatal nőket, míg két fiatal újságírónő le nem leplezte a nyílt titkot. Az ő munkájukról szól az Azt mondta, amely korrekt feldolgozása lett az elmúlt évek egyik leghangosabb közéleti botrányának.