Fám Erika

Fám Erika 1973-ban született Sepsiszentgyörgyön, 1997-ben szerzett filozófiadiplomát a Babes-Bolyai Egyetemen Kolozsvárott, később tanárként dolgozott a Székely Mikó Kollégiumban Sepsiszentgyörgyön, itt bevezette a vizuális kommunikáció választható tantárgyat, párhuzamosan a sepsiszentgyörgyi Cabiria filmklub moderátora volt. 2004-től a nagyszebeni Astra Film Stúdióban forgatókönyvíróként dolgozott, jelenleg a müncheni Ludwig Maximilian Universität hallgatójaként folytatja posztuniverszitáris tanulmányait. Filmes tárgyú írásait a Filmtettben, a Krónikában, a Romániai Magyar Szóban, A Székelyföldben, a Csigalépcsőben közölte, A mozgókép és filmművészet oktató-CD szerzője valamint a Torony dokumentumfilm rendezője.

Írásai a Filmtetten (36)

Úton lenni, céltalanul – Federico Fellini: La Strada / Országúton, 1954

2009. június 26.

Az Akadémia által 1947–1955 között rapszodikusan, Special vagy Honorary Awards névvel, verseny nélkül, tiszteletből osztogatott idegen nyelvű Oscar az 1957-es ceremónián vált igazi versennyé, és akkor kapta mai hivatalos nevét is (Academy Award for Best Foreign Language Film, azaz A legjobb idegen nyelvű film díja). Az első nagy nyertes Federico Fellini Országútonja volt.

Filmbe préselt terrorizmus – Uli Edel: Der Baader Meinhof Komplex / A Baader-Meinhof csoport

2009. február 16.

A német játékfilm egyre gyakrabban vállalkozik a történelmi múlt feltárására, mintha a filmes szakmának afféle archeológiai munkát is el kellene végeznie, mozgóképpé alakítva a közelmúltat. Donnersmarck Mások élete című – a tavalyi Oscar-díjas – filmje mintha inspirációforrásként szolgált volna az idei Oscarra jelölt német film, a Der Baader Meinhof Komplex alkotói számára.

Kép vagy élet – Wim Wenders: Palermo Shooting / Halál Palermóban

2008. december 17.

A Palermo Shooting Wenders filmes ars poeticájának újrafogalmazása, egyfajta kérdésekkel, bizonytalansággal és kételyekkel teli hitvalláskeresés, vagy akár a saját életútjára való rákérdezés is lehetne. Természetes folytatása a Németországban forgatott korábbi filmjeinek: a fényképész, a művész, az ember léthelyzetét, helyét, szerepét firtatja.

Minden régi film egy kicsit „szenzáció” – Eva Orbanz filmről és archiválásról

2008. október 13.

A FIAF (La Fédération Internationale des Archives du Film) elnökasszonyát, Eva Orbanzot, a Német Filmtéka – Film- és Tévémúzeum (Deutschen Kinemathek – Museum für Film und Fernsehen) speciális projektjeinek kurátorát kérdeztem a filmarchiválás és a filmkonzerválás sajátosságairól, aktuális helyzetéről, nehézségeiről, kilátásairól.

Szerelem, halál, kisemberek, Japán – Doris Dörrie: Kirschblüten - Hanami / Cseresznyevirágzás

2008. március 19.

A tavalyi német filmtermésből egyedül Doris Dörrie új filmje, a Cseresznyevirágzás-Hanami szerepelt a Berlinálén, röviddel előtte Münchenben megkapta a legjobb, 2007-ben készült filmnek járó Bajor Filmdíjat. Nemcsak a szerző keleti kultúra iránti vonzódásának, hanem a 20−21. század nyugati társadalmaiban fellelhető kelethóbortnak a lenyomata is.

Útvesztő vagy tévút? – David Lynch: Inland Empire

2007. november 15.

A mozi új lehetőségeire világít rá David Lynch Inland Empire című filmje, vagy a mozi végső határait feszegeti? Mindenképp a befogadói türelem próbakövének is tekinthető, amely mintha megkövetelné, hogy újra megtanuljunk látni.

Szex, pszichoanalízis, avagy miként boldoguljunk az életben – Oskar Roehler: Elementarteilchen / Elemi részecskék

2007. június 15.

Ha mindennapjainkban nem is kerülünk szembe túl gyakran a emancipáció, a hippi-korszak, a flower-power szabadságeszményének pozitív-negatív lecsapódásával, vagy nem mindig tudatosítjuk azokat, a kortárs irodalom és film nem feledkezett meg az egykori naturalista, korlátokat nem ismerő életformáról. Természetesen nem öncélúan.

Fénytörés – Aki Kaurismäki: Laitakaupungin valot / Külvárosi fények

2007. március 20.

A Gomolygó felhõk és A múlt nélküli ember után elkészült Kaurismäki trilógiájának harmadik darabja. A Külvárosi fények a „vesztes trilógiájának” szerves része, amely szociál-romantikus felhangjaival, Chaplin szentimentalizmusát követve, de helyzetkomikum nélkül, egy Helsinkiben élõ éjjeliőr történetét meséli el.

A cinkosság, mint női principíum – Pedro Almodóvar: Volver

2006. október 15.

Almodóvar élők és holtak világát elegyíti legújabb filmjében. A Volver a lét határvonalain göngyölíti a történetet, egy olyan reálmese köntösében, ahol a csodáknak egyszerűen nincs helye még akkor sem, ha több alkalommal is kacérkodik a rendező a feltámadás misztériumával.

Az erőszakot is lelövik egyszer?

2005. május 15.

Ha az erőszakról szeretnék beszélni, akkor minden bizonnyal meg kellene alkotnom az elfojtás esztétikáját, semmiképpen nem freudi értelemben, hanem inkább az elhallgatáshoz, a meg nem történthez, a ki nem beszélthez közel álló kategóriák dimenziójához tartozó, eléggé ingoványos területet kellene körvonalaznom. Minél inkább próbálom behatárolni mindazt, amit erőszaknak nevezhetünk, annál inkább szélesedik a kör, annál nehezebb megközelítenem a meghatározandót, mert bármi erőszaknak tekinthető, ha megfelelő kontextusban értelmezzük.

Friss

Friss film és sorozat

The Apprentice

Színes életrajzi, filmdráma, 120 perc, 2024

Rendező: Ali Abbasi
Haldoklás, de komédia (Sterben)

Színes filmdráma, 183 perc, 2024

Rendező: Matthias Glasner
A szerelem ideje

Színes filmdráma, romantikus, 107 perc, 2024

Rendező: John Crowley
Mosolyogj 2.

Színes horror, thriller, 132 perc, 2024

Rendező: Parker Finn
Venom: Az utolsó menet

Színes akciófilm, sci-fi, thriller, 110 perc, 2024

Rendező: Kelly Marcel
A vad robot

Színes animációs film, kalandfilm, sci-fi, vígjáték, 101 perc, 2024

Rendező: Chris Sanders
Nő a reflektorfényben

Színes bűnügyi, filmdráma, thriller, 95 perc, 2023

Rendező: Anna Kendrick
Vogter

Színes filmdráma, thriller, 100 perc, 2024

Rendező: Gustav Möller

Toplista

Liam Neeson mindenki helyett

További Toplisták

Szavazó

Melyik kilencvenes évekbeli filmnek kellene már egy folytatás?

További Szavazók