Ahol berepülhet a fejetlen kakas – Beszámoló A lefejezett kakas forgatásáról

2006. november 15.

Egy langyos szeptember végi estén érkezünk a szászmedgyesi egykori pionírotthonba. Régen ez a jobb sorsra érdemes ház előkelő kúria volt, és valami hasonlóvá vedlett most vissza, ha rövid időre is. Az udvaron egy ütött-kopott repülő és néhány légelhárító békésen égnek meredő ágyúcsöve fogad. Odébb egy kamion mellett valószínűleg technikát cipelő keményfiúk ásítoznak, és merednek kővé, ha felhangzik a diktatorikus kiáltás: „Linişte! S-a dat motor!”

Szaltók témák, kultúrák, filmek között – Beszélgetés Radu Mihăileanu filmrendezővel

2006. augusztus 15.

Radu Mihăileanu, a Franciaországban élő román filmrendező nejlonszatyorral a kezében jelent meg az V. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál sajtó- és közönségtalálkozóin: a szatyorban azonban nem a sarki bevásárlás eredményét, hanem a Cézar-díját hozta, amely szerinte „bárki szatyrának" elérhető itthon is, legalábbis erre következtet az utóbbi évek román filmtermése láttán. A következő sorokat ezeken a találkozókon rögzítettük. A beszélgetések apropójaként Mihăileanunak a fesztiválon bemutatott Va, vis et deviens című filmje szolgált.

Puliszkás filmfesztivál Kolozsváron – V. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, 2006. június 2–11.

2006. június 15.

Az idei TIFF-nek nemzetközisége mellett erősödtek román vonásai is. Ha a tavalyi fesztivállogón mioritikus táj fölött biciklizett el E.T., idén „a postás kétszer csengetett”, miközben az erdélyi paraszt a feleségével készült szerelmeskedni egy tányér puliszka mellett-fölött.

Fekete-piros filmfesztivál – 3. FILM.DOK, Csíkszereda, 2006. május 22–28.

2006. június 15.

A teret hatalmas fekete plakátok határolják. Körös-körül felaggatva fekete-piros színházi jelmezek és kellékek. Fekete asztalkákon vidám piros gyertyák. A fesztiválkávézó hangulatát még egy tündéri büfésnéni és egy-egy nagy adag paszulyfőzelék vagy lucskos káposzta is feldobja. Kell-e még valami ahhoz, hogy a szomszéd terembeli vetítések nézője a szünetekben is jól érezze magát?

„Én az ő jövője vagyok, ő az én múltam…” – Interjú Forgács Péter független filmrendezővel

2006. május 15.

Taps, ritmus. Fiatal fiúk játéka. Két szemben álló tábor összecsapását táncolják el. Hadifoglyot ejtenek. A vidámság döbbenetbe fordul: a játékban a foglyot kivégzik. Az első, néma képsor után olyan feszültséggel és drámai hangulatteremtő erővel indul Forgács Péter A fekete kutya című filmje, amely nem szorul utólagos fokozásra. A spanyol polgárháború történetét amatőr felvételek alapján feldolgozó film méltán nyerte el tavaly a New York-i Tribeca Filmfesztivál dokumentumfődíját, és az idei Magyar Filmszemle dokumentumfilmes nagydíját.

Dia-dalok – Mozaikkockák a magyar diafilmezésről

2006. április 15.

„Debreceni sokadalom! Nézz e képre, halld meg dalom: Szomorú történet esett…” (Arany János: A kép-mutogató)

Hókirálynő a szekrényben – Andrew Adamson: The Chronicles of Narnia – The Lion, the Witch and the Wardrobe / Narnia Krónikái – Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény

2006. március 20.

Ha gyermekkorodban megérintett a varázsmesék bűbája, szeretni fogod ezt a filmet. Nem fog érdekelni, hogy gyermekszereplős fantasyt láttál már eleget – például a Harry Potter-sorozatot vagy az Alice csodaországbant –, s az sem, hogy A gyűrűk urát nézve drukkoltál már a világrend helyreállításáért, a létező megmentéséért egy apró hősnek, akinek barátaival együtt csupa ronda szörnnyel kellett megküzdenie. Ha nem győz le az „eh, kinőttem én már ebből”, akkor ez a film olyan csodálatos világba sodor magával, amelyben bő két órára magad is újra gyermek lehetsz.

Tibortól a Taxidermiáig – 37. Magyar Filmszemle – Budapest, 2006. január 31– február 5.., Játékfilmek

2006. március 15.

Vegyünk egy ellenállhatatlan férfipopót, néhány szexi színésznőt, pár szürkére koptatott poént, meg egy rakat műfajdefiniáló romantikus filmes fordulatot, végezetül hintsük meg egy csipetnyi szerelemmel, meg persze egy adag gyrost szeljünk mellé, majd gyúrjuk mindezt egy jó forgatókönyvvé, és végül dobjuk be a médiacsalit. Kérem szépen, ez lenne a mai magyar vígjáték sikerreceptje?

Fesztiválok korlátok nélkül – Változatos szórakozás

2006. február 15.

A The Times BFI London Filmfesztivál mindig is a nagy befutók fesztiválja volt, amely szereti a politikai és társadalmi aktualitásokkal foglalkozó filmeket. Mi sem példázza ezt jobban, mint hogy az idén a nyitófilm Fernando Meirelles The Constant Gardener-je volt, amely nem csak az Afrikai kontinensen pusztító, szegénységről, betegségről és éhínségről szól, de a gyógyszercégek gátlástalan manipulációjáról is lerántja a leplet.

A hercegnő, a pite és a többiek – Egy sikerműfaj keresztmetszete

2006. február 15.

A Dogville forgatására érkezett Paul Bettany szállodai szobájában az ágyra hajította azt a pornólapgyűjteményt, amelyet rendezője, Lars von Trier utasítására szerzett be a reptérről errefelé. Ekkor lépett a szobába Nicole Kidman, megismerkedni filmbeli partnerével. „Nicole köszönt, mire Lars azt mondta, hogy neki mennie kell, de Nicole feltétlenül nézze meg az impozáns pornógyűjteményemet – emlékszik vissza a színész. – Ettől nekem elállt a szavam, és olyan zavarba jöttem, mint egy 13 éves kisfiú. Hiába mentegetőztem Nicole Kidman előtt, hogy ezek nem az enyémek, hanem a rendezőnké, egyre cikibb volt a helyzet. Öt perc múlva motozást hallottam a folyosóról. Kiderült, hogy a kínos beszélgetés alatt Lars von Trier végig hallgatózott. Tiszta őrült ez a pasas!”¹