Címke: virtuális valóság

A perszóna és az árnyéka – Mamoru Hosoda: Belle: A sárkány és a szeplős hercegnő

2021. december 20. – írta

Fogj egy klasszikus tündérmesét, vagy annak népszerű Disney-feldolgozásait, és csavarj rajtuk egy nagyot: a cselekményt helyezd át egy virtuális-utópisztikus jelenbe, az eredeti történetben központi szerepet játszó szerelmi szálat cseréld le baráti-sorstársi kapocsra, és persze mindezt tálald fényűző anime-ágyon – íme Mamoru Hosoda legújabb filmje, A szépség és a szörnyeteg science fantasy átirata.

The Last Picture Show – David S. F. Wilson: Bloodshot

2020. március 17. – írta

Kedvenc pityókafejű színészpótlónk még az új Fast and Furious előtt benyomott egy szuperkatonás mozit. Lehet, hogy jó ideig az utolsót, amit nagyképernyőn fogunk látni... vagyis látott az, aki A Koronavírus-Mozibezárás Előtti Utolsó Hétvégén (március 12–15.) még ellátogatott valamelyik árválkodó filmszínházba.

Marker-média – Chris Marker-portré 2.

2011. augusztus 1. – írta

Chris Marker fotográfus, esszéista munkássága az emlékezések és az asszociációk narratívája köré szerveződött. Filmjeiben, akárcsak utazásaiban is a határmezsgyén mozgott: a szélsőségek és a világban rejlő kapcsolatok érdekelték. Számára a film maga volt a politika. A ’68-as események után azonban már nem volt politika és nem volt film sem.

Marker-mém – Chris Marker-portré 1.

2011. július 29. – írta

Kilencvenéves a francia újhullám egyik legenergikusabb kísérletezője. Párizsban él, de hat éve nem alkotott. Ő és Godard voltak azok, akik komolyan vették a filmművészet határainak tágítását. Csakhogy míg kollégája 40 éve kesereg a film halálán, addig ő majd’ ugyanennyi ideje lépett túl a celluloidanyagon a mozgókép metafizikus világába. Ő Chris Marker.

Fakebook – Ariel Schulman, Henry Joost: Catfish

2011. január 11. – írta

Kinagyított képpontokkal kezdődik a Catfish című dokumentumfilm. A monitor pixeleiből egy lány szeme rajzolódik a néző elé: egy Facebook-profilé. A számítógépen keresztül megismert világ tükörországa, ahol számunkra kedvező illúziókba ringathatjuk magunkat. A régóta vitatott Baudrillard-elméletet, miszerint minél több a digitális az életünkben, annál kevesebb a valódi személyesség, először bizonyítja valósan Ariel Schulman és Henry Jost dokumentumfilmje.

A szerepek játéka – Nic Balthazar: BenX

2008. október 8. – írta

[kritikaíró pályázat] Be kell vallanom, nem vagyok egy hőstípus, sosem éreztem késztetést arra, hogy az emberiség jótevője legyek. Nic Balthazar filmje után azonban úgy döntöttem, megkezdem karitatív tevékenységeim sorát. Első lépésként például embereket fogok bevonszolni a BenX című film vetítésére. Belátom, kissé erőszakos, és időigényes módja ez a közszolgálatnak, ám félő, hogy máskülönben egy újabb remekmű süllyed a lát(hat)atlan filmek sorába.

Beugratós válasz – Nic Balthazar: BenX

2008. október 8. – írta

„Van egy előnye, ha magadat ölöd meg. Nem kell sokáig keresni, ki legyen az áldozat.” – akinek ilyen elmésségek járnak a fejében, nem lehet egészen buggyant. Az autista Bent mégis az egész osztály szívatja, ezért BenX álnéven a virtuális valóságban lel otthonra és szerelmetes úrhölgyre. Amikor a két világ kezd végzetesen összegabalyodni, Ben váratlan válaszával mindenkit beugrat: szülőket, haverokat, ellenségeket, de elsősorban a nézőt.

Virtuálisvalóság-reprezentációk a cyberpunk animében

2005. június 15. – írta

Az anime gyűjtőfogalom, amely a japán animációs filmet jelöli. Technikai szempontból többnyire hasonló az európai rajzfilmhez. A kettő azonban minden más tekintetben lényegesen különbözik egymástól. Az anime nem a nyugati rajzfilmek keleti megfelelője, hanem a mozgóképes médiacsoporton belül az élőszereplős filmek és a rajzfilmek mellett egy azokkal azonos rangú kategóriát képvisel. Míg a nyugati kultúrában a rajz- és animációs filmek többnyire a gyerek nézőközönség számára készülnek, addig Japánban az anime önálló médiaként tagolódik műfajokra, a nyugati élőszereplős filmeknek megfelelően. Az animék és a mangák jellegzetességének alapja, hogy szorosan kötődnek a japán emberek életéhez, látásmódjához, kultúrájához. A túlidealizáltság, a szélsőséges romantika éppúgy a japán kultúrából ered, mint a halál és az erőszak naturális ábrázolása vagy akár a szexuális nyitottság. De ilyen jellegzetesség: a tradíció és az újszerű technológiák montázsa, a fantázia lehetséges világaira való nyitottság a formák és a narratívák terén.

Friss film és sorozat

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

  • Thor: Szerelem és mennydörgés

    Színes akciófilm, fantasy, képregényfilm, 125 perc, 2024

    Rendező: Taika Waititi

  • A gyilkos járat

    Színes akciófilm, 124 perc, 2022

    Rendező: David Leitch

  • Fenevad

    Színes akciófilm, kalandfilm, thriller, 93 perc, 2022

    Rendező: Baltasar Kormákur

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Szavazó

Melyik zenész életéből néznél biopicet?

Friss film és sorozat

  • Fekete telefon

    Színes horror, thriller, 103 perc, 2021

    Rendező: Scott Derrickson

  • Thor: Szerelem és mennydörgés

    Színes akciófilm, fantasy, képregényfilm, 125 perc, 2024

    Rendező: Taika Waititi

  • A gyilkos járat

    Színes akciófilm, 124 perc, 2022

    Rendező: David Leitch

  • Fenevad

    Színes akciófilm, kalandfilm, thriller, 93 perc, 2022

    Rendező: Baltasar Kormákur