Ha magyar szuperhőst akartok – Lengyel Balázs, George Mihalka: Hunyadi (Rise of the Raven)

2025. április 28. – írta Papp Attila Zsolt

Nemcsak Hunyadi, hanem a Hunyadi is történelmet írt, utóbbi mozgóképes értelemben. Minden idők legnagyobb költségvetésű magyar filmes produkciójának hibái részben abból fakadnak, hogy készítői mintha nem tudták volna eldönteni, a történelmi hűség és a mítoszteremtés közül melyiket válasszák. Összességében azonban elmondhatjuk, hogy ez az első olyan kortárs magyar történelmi-kosztümös opusz, amelyre nem kell úgy tekintenünk, hogy „kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk”.

Hungaronoir – Pápai Zsolt: Magyar film noir és melodráma 1. kötet: El nem csókolt csókok; 2. kötet: Fény és árnyék

2024. december 20. – írta Ritter György

Király Jenő (1943–2017) nagylélegzetű és nagy lélegzettel olvasható munkáiban többször elemezte a két világháború közötti magyar film zsánereit vagy zsánerkezdeményeit. A noir próbálkozások tőle szokott teljes analízisére már nem maradt ideje, ezeket most tanítványa, Pápai Zsolt bontotta ki. Az eredmény királyi lett: tetszetős, alapos, olvasmányos és két kötetes, tehát vaskos.

Módszer nincs, varázslat van – Enyedi Ildikó: Simon mágus, 1999

2024. szeptember 27. – írta Papp Attila Zsolt

Enyedi Ildikó különös hangulatú, a maga nemében egyedülálló filmjében a csoda szinte észrevétlenül, mondhatni titokban megy végbe – oly módon, hogy maga az alkotás válik mágiává.

Vázlat(ok) Európa két filmes régiójáról – Pintér Judit: Mesterek és hazák – Írások a magyar és olasz film/kultúráról

2024. július 8. – írta Ritter György

Pintér Judit írásai főleg a recepciótörténet mentén értelmezhetők. A honi filmtudók számára az olasz film főleg a neorealizmust, Antonionit, Fellinit, Pasolinit, Tornatorét, a spagettiwesternt és a Bud Spencer–Terence Hill páros munkáit, újabban Paolo Sorrentinót vagy Matteo Garronét jelentik. A szerző ezt az ismeretet igyekszik mélyíteni, publicisztikusnak tűnő írásai gyűjteményes közreadásával.

Lumière-től a Természetes fényig – Magyar filmek 1896-2021

2023. szeptember 9. – írta Ritter György

A magyar filmkánon finomítása a célja a 2021-ben kiadott monstre – nevezzük így – lexikonnak, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetében történt kutatások alapján állítottak össze. Az azóta megjelent kritikák is a magyar film egyfajta szinopszisát látták a műben. E hangolás valóban sikeres, sőt komolyabb, előremutató vázlatot is közvetít, ugyanakkor új szemlélettel bíró, értékes kapcsolódási pontokat hagy ki.

„A jövőből jöttünk, és hidd el nekünk, hogy nagy gáz van!” – Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood

2023. május 31. – írta Papp Attila Zsolt

Zágoni Balázs szívének kedves korszakot választott időutazós kalandregénye témájául: vállalása, hogy közelebb hozza a mai fiatalokhoz a magyar némafilm hőskorát.

Egy magyar világpolgár Hollywoodban – André de Toth-portré

2023. május 15. – írta Kovács Patrik

Bizonyos, hogy minden feketeöves mozibolond látott már Tóth Endre-filmet, az viszont már sokkal kevésbé valószínű, hogy az eleje- vagy végefőcím pergése közben felfigyelt volna a rendező nevére. Sőt, a historikusok konok közönyének fátyla is alig-alig repedezett az elmúlt évtizedekben: még mindig nem filmtörténeti rangjának megfelelően értékelik e különc, kalandortermészetű világpolgár ámulatba ejtően változatos életművét. Egy életművet, mely ugyan Magyarországon kezdett csírázni, de erős, gyönyörű tölggyé Hollywoodban terebélyesedett.

Elindult a Magyar Mozi TV: kizárólag magyar filmeket sugároznak

2023. március 3. – írta a szerk.

Az új csatorna márciustól elérhető két magyarországi szolgáltató kínálatában is.

Látni és láttatni – Füzi Izabella: A vurstlitól a moziig. A magyar vizuális tömegkultúra kibontakozása (1896-1914)

2023. február 28. – írta Dózsa Endre

Füzi Izabella könyve sokoldalú alkotás: hiánypótló mozgóképi és mozitörténeti tanulmány, valamint egy behatárolt történelmi periódus vizuális kultúrájának részletgazdag elbeszélése.

A törvény szövedéke – Fehér György: Szürkület (1990)

2023. február 19. – írta Papp Attila Zsolt

Fehér György Szürkület című, frissen restaurált filmje egyszerre társtalan alkotás és egy, a magyar filmművészetben markáns stílusjegyekkel bíró filmnyelvi irány kultikus darabja, de mindenekelőtt – az irodalmi alapművet jegyző Friedrich Dürrenmattot parafrazálva – „a bűnügyi film rekviemje”.