Sopsits Árpád filmrendezőre emlékeznek az Art+ Cinemában: az öt filmes vetítéssorozat szeptember 8-án kezdődik és 13-án ér véget.
Minden nap 18 órai kezdettel várják az Art+ Cinema Lugosi termébe azon nézőket, akik Sopsits Árpád életművébe szeretnének betekintést nyerni. A műsorra került filmek 1990 és 2023 között készültek, így bár a karrier legeleje kimarad, a hat napos maraton az életút jelentős részét lefedi.
„Nem születtem filmrendezőnek…” – Interjú Sopsits Árpáddal
Sopsits Árpád Balázs Béla-díjas magyar színház- és filmrendező, forgatókönyvíró – és amint lentebb kiderül, költő. A Céllövölde, a Torzók és A martfűi rém alkotója. Retrospektív interjú filmekről, stílusról, intézeti életről, költészetről.
Szeptember 8-án, kedden az 1990-es Céllövöldét vetítik. A film 85 perce alatt egy szülőgyilkosság nyomozásába csöppenünk bele. Az emberéleteket kioltani vágyó motivációk megértése visszatérő elem Sopsits rendezéseiben: ez a film megtörtént eset alapján készült, de nem szimpla adaptáció, a színekkel és az idősíkokkal is játszadozik.
Szerdán, szeptember 9-én ismét egy fiatal (ezúttal még gyerek) főszereplővel szemben áll egy húzónév, Mácsai Pál. A 2001-es, 98 perces Torzók önéletrajzi ihletésű, Sopsits arról mesél benne, milyen nyomasztóan élte meg a Kádár-korszakban azt, hogy a 60-as évek elején nevelőintézetbe került. A gyerekek szökést terveznek a kegyetlen szigorból, miközben odakint az ’56-os forradalom hatása még jól érezhető.
Szeptember 10-én Sopsits utolsó, 2023-as műve következik, amelyben az egyik főszerepet ő maga játssza. A Mellékszereplők 116 percét puzzle-szerűen felépülő, fokozatosan összeálló történetszálak alkotják, a film három, teljesen különböző hátterű család életének eseményeit és egy rejtélyes fénykép által elindított nyomozás drámai fordulatait meséli el.
Éppen tíz éve mutatták be Sopsits A marfűi rém című filmjét, amelyet a mozi szeptember 11., péntek estére időzített. Ez a film a korábbiakhoz képest még naturalistább ábrázolásmódot és ezért szigorúan 18-as karikát kapott. A történet a magyar szocializmus első sorozatgyilkosát mutatja be, aki az 50-es évek végétől némi kihagyással a 60-as évek közepéig tevékenykedett az országban, ahol nincsenek – nem is lehetnének – sorozatgyilkosok. Jászberényi Gábor és Anger Zsolt bűnöző-rendőr párosa csak egy kis része a remek stábnak, amelynek Trill Zsolt, Balsai Móni és Szamosi Zsófi is tagja.
„Ebben az országban nincsenek sorozatgyilkosok!” – Sopsits Árpád: A martfűi rém
És – továbbgondolva a címet – sorozatgyilkosokról szóló thrillerek sincsenek; annál bizonyosan kevesebb, mint ahány „nem létező” sorozatgyilkost ismer a magyar kriminalisztika története. Sopsits Árpád filmje, minden hibája ellenére, több mint egyszerű thriller: az '56 utáni Magyarország kollektív közérzetének látlelete.
Utolsóként, szombaton mutatkozik be a program részeként a 2009-es A hetedik kör, Sopsits tematikus trilógiájának – a Céllövölde és a Torzók utáni – záródarabja. Nagy Feró visszatér nyomozóként, a főszereplők szülei között Csuja Imrét és László Zsoltot is láthatjuk, a felnőtt főhős pedig ezúttal a Trill Zsolt által megformált pap. A történet a kamaszkorról, az élet és a halál különös megtapasztalásáról szól, amikor a gyermekekben szinte egyszerre ébred fel a szexuális és a halálvágy.
A retrospektív vetítéssorozatot szeptember 13-án A martfűi rém ismétlése zárja.
