38 éves filmklubot éleszt újra hamarosan a magyarhangya: A sematizmus hatása a Szovjetunió filmművészetére című vetítéssorozat július 12-én indul az Urániában.
1988-ban és 1989-ben a Műcsarnok adott otthont A sztálini sematizmus hatása a Szovjetunió filmművészetére 1936–1953 között című vetítéssorozatnak. A magyarhangya idén a 38 évvel ezelőtt indult filmklubot idézi meg: júliustól októberig hat szovjet termelési filmet mutat be az Urániában, mindegyiket 35mm-es kópiáról.
A vetítéseket az orosz filmművészet és az orosz kultúra szakértői vezetik fel: felváltva tart majd bevezetőt az 1988-as filmklub házigazdája, Geréb Anna filmesztéta, valamint Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő. A válogatás lehetőséget ad annak a megvizsgálására, hogy létezhet-e igazi filmművészet a propaganda szolgálatában, és hogy hogyan hatnak ezek a filmek a mai nézőre.
A vetítések programja:
- Július 12. 16:00 – Vidám fickók (r. Grigorij Alekszandrov, 96 perc, 1934)
Grigorij Alekszandrov zenés vígjátéka egy amerikai mintára rendezett jazzmusical. A történetben Kosztyát, a tehetséges pásztort tévedésből nemzetközi koncertsztárnak hiszik. A zűrzavaros, humoros helyzetek során Kosztya egy jazz-zenekar élére áll, miközben beleszeret Anyutába, a házvezetőnőbe, aki végül ünnepelt énekesnővé válik. - Augusztus 2. – Lenin 1918-ban (r. Mihail Romm, 135 perc, 1939)
Mihail Romm (Ábránd, Egy év kilenc napja) Leninről szóló, nagyszabású életrajzi filmje az 1918-as Moszkvában játszódik. Az orosz polgárháború tetőpontján, az éhínség és a pusztítás időszakában a Lenin és Sztálin vezette szovjet kormány a Kreml falai között fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy kivezesse az országot a válságból… - Augusztus 23. – Jégmezők lovagja (r. Szergej Eizenstein, 112 perc, 1938)
Eizenstein egyetlen kasszasikere ez a filmeposz, ami az 1242-es Csúd-tavi ütközetről szól. A csatában Alekszandr Nyevszkij csapatai visszaverték a Német Lovagrend seregét, és ezzel helyreállították Oroszország egységét. A filmet a Molotov-Ribbentropp paktum megkötésekor betiltották a Szovjetunióban. - Szeptember 13. – Berlin eleste (r. Mihail Csiaureli, 167 perc, 1950)
Egy nagyszabású, hőseposz, ami a Nagy Honvédő Háborúról mesél, melodramatikus keretben. A sztálini személyi kultusz jegyében Csiaureli a némafilmek drámai kifejezőerejével igyekszik hatást kelteni. Sztálinnak ez volt a kedvenc sztálinista filmje. - Október 4. – Boldog ifjúság (r. Ivan Pirjev, 84 perc, 1939)
A történet főhőse Klim Jarko, a talpraesett őrmester, aki hazatér a frontról és egy kolhozban vállal munkát. Ott megismeri az életvidám és önálló traktorosbrigád-vezetőnőt, akibe gyorsan beleszeret. Az udvarlás mellett azonban szakmai riválisaival is meg kell küzdenie, miközben a katonai helytállást népszerűsíti a kolhozban. - Október 25. – Volt egyszer egy kislány (r. Viktor Ejszimont, 74 perc, 1944)
A kilenc éves Nasztyenka és az öt éves Kátya mindennapjai elevenednek meg Viktor Ejszimont neorealista filmjében. A Volt egyszer egy kislány története Leningrád 17 hónapig tartó ostromáról szól, valamint azokról az emberekről és családokról, akiket megtört a háború.
A 35mm-es kópiákat a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum biztosítja.
(a magyarhangya közleménye)
