Egy friss, szeptember végén publikált kutatásban arra keresték a választ, hogyan viszonyulnak az otthon kényelméből filmezők a filmfelirat használatához. Az eredmények különböző okokra világítanak rá, és generációs szakadékokra is felhívják a figyelmet. Tényező a multitasking, a hallás romlása, és szakemberek szerint a készülékek hanghatása meg az iparon belüli, hangszerkesztésbeli gyakorlatok változások is.
Az Associated Press-NORC Center for Public Affairs Research friss kutatásából kiderült, hogy 45 év alatti filmkedvelők azok, akik a leggyakrabban választják streaming platformokon a feliratos filmnézést. Az eredmények azt mutatják, hogy tízből négy 45 év alatti alany szívesen nézi a televíziót vagy a filmeket felirattal, míg az ennél idősebbek közül hárman a tízből vallották ezt. A 60 fölötti korosztály legjava állítja, hogy sosem él ezzel a lehetőséggel. A generációs különbség abban is megmutatkozik, hogy a fiatalabbak nem csak a filmre koncentrálnak, így vezérfonalat jelent számukra a felirat, az idősebbek pedig az otthoni hangminőségre vagy hallásuk romlására vezetik vissza a jelenség okát (a fiatalabb korosztályok mindössze 7%-a nevezte meg az utóbbi tényezőket).
Ennek a jelenségnek sokrétű okai vannak. Egyrészt, a fiatalabb generáció sokszor zajosabb környezetben néz filmeket, mások pedig azért kattintanak a zárt felirat gombra streaming platformokon, hogy jobban értsék, mi történik a képernyőn. Vannak olyanok is, akik új nyelvet akarnak tanulni filmnézés által, míg mások hang nélkül nézik a képernyőt.
A hétköznapok részévé váltak a streaming szolgáltatások
Szinte minden második magyar felnőtt rendelkezett vagy rendelkezik most is VoD-előfizetéssel: a streaming-szolgáltatások előnye a reklámmentességben, a rugalmasságban és a széles kínálatban rejlik – derült ki egy nemrég végzett kutatásból.
David Barber, hangvágó és -keverő, a Motion Picture Sound Editors elnöke szerint ez részben kulturális gyakorlat. A fiatalok és gyermekek multitakingolnak (azaz egyszerre több dolgot csinálnak, ami mind figyelmet igényel), miközben sorozatokat néznek, így amikor a készülékekre pillantanak, hamarabb fel tudják venni a fonalat. A megkérdezettek negyede nyilatkozta, hogy amikor filmet néznek, azzal párhuzamosan több dolgot is csinálnak. Barber szerint a fiatalabb generáció „félig hallgatja, félig nézi” a filmeket, ez pedig „érdekes jelenség”.
A megkérdezettek 55%-a, kortól függetlenül, azt állítja, a feliratok szükségesek, hogy minden szót értsenek a dialógusokból, főleg, hogyha idegen nyelvű filmet néznek, vagy az övéktől eltérő akcentust hallgatnak. Egyesek a rossz hangminőségre hivatkoztak. Barber azzal magyarázza a nem megfelelő auio-színvonalat, hogy a mai lapos képernyőjű tévékészülékek hangszórója általában a tárgy hátoldalán található, tehát már eleve „nem egy kiváló hangrendszeren hallgatják” a fogyasztók a dialógusokat. A kutatásban résztvevők között volt olyan, aki halláskárosodásra hivatkozott, de olyan is, aki azt mondta, „főleg akkor segít a felirat megérteni, mi történik, amikor valami ropogósat eszek filmnézés közben”.
Streaming-háború és a néző – Nézői szokások a konvergens filmkultúrában 2.
Tanulmányunkban annak az átalakulásnak a viszonyrendszerét tárjuk fel két különböző perspektívából, amely a nézői szokások terén 2004, azaz a web 2.0 megjelenése után a filmkultúrában végbement és elsősorban a szoftvervezérelt szórakoztatási rend kialakulásának köszönhetően megfigyelhető. A dolgozat második fejezetében arra térünk ki, hogy milyen hatással van a mozikultúrára és a filmek fogyasztására a streamingplatformok megjelenése.
Egy másik tényező a művészi produkción, a színészek „teljesítményén" alapul. Manapság a filmes előadóművészek „belsőbb és zártabb” érzelemkifejezési stílust alkalmaznak, mint évtizedekkel ezelőtt – mondja Karol Urban hangtervező –, és ez néha megnehezíti a párbeszédek megértését (idézte a szakembert az Associated Press). Napjainkban sokkal több hang verseng a párbeszéddel, mint ezelőtt, állapította meg Urban: „régen sokkal kevesebb hanghatás volt, kevesebb zenei dübörgés”. Hozzátette, hogy szakemberként, amikor több effektust helyeznek a szöveghez „akkor több frekvenciát és olyan elemeket teszel hozzá, amelyek zavarhatják a párbeszédet”.
