A tengeralattjáró, a Végtelen történet és a Trója rendezője 81 éves volt, hasnyálmirigy-rákban szenvedett.
A Hollywoodban profizmusa és alapossága miatt tisztelt Wolfgang Petersen az észak-német Emdenben született. Apja tengerésztiszt volt, és a gyerek Wolfgang is a tenger bűvöletében cseperedett. Hamburgban végzett aztán drámaiskolát, és közben megismerkedett a super8-as filmezéssel. Színházi karrierje is Hamburgban kezdődött, rendezőként és színészként is szerencsét próbált, miközben rövidfilmeket rendezett, majd televíziós megrendelésre készített egy sor ismeretterjesztő filmet.
Első mozis sikerét 1974-ben aratta az Einer von uns beiden című romantikus akció-thrillerrel, ami megnyitotta az utat a Tatort (1970) című népszerű krimisorozat előtt: Petersen a széria hat részét rendezte.
Fantázia határain túl – Wolfgang Petersen: Die unendliche Geschichte / Végtelen történet
[kritikaíró pályázat] Mikor a fantasztikus lényeket már nem a vérszomjas szörnyek, hanem a feledés fenyegeti, és az álmok országának határán álló szélesvászon üresen tátong az őt legyűrő tévé és videojátékok villódzó fényében, a német film rátalál a történetre, mely ismét a fantáziák földjére repíti a felnőttek világában elkóborolt gyermeki lelket.
1983-ban eljutott az Oscar-díj előszobájába. Három évvel korábban a Bavaria stúdió felkérte A tengeralattjáró (Das Boot) rendezésére, a bemutató 1981-ben volt. A 32 millió márkás költségvetésből Petersen realisztikus és szívszaggató történetet mesélt egy tengeralattjáró legénységéről. A sztori szerint egy csapat tapasztalatlan, a náci ideológiától elvakított német fiatal 1941-ben bevetésre indul az atlanti csatába, a szövetségesek ellen; kezdeti lelkesedésük hamar elpárolog, amint megtapasztalják a háború poklát, és az acélkoporsóba zárva kénytelenek felvenni az idegőrlő és kimerítő harcot a természet erőivel és a láthatatlan ellenséggel egyidőben. A BAFTA-díjra, Golden Globe-ra és hat kategóriában Oscar-díjra jelölt filmet 1985-ben miniszéria formájában újra bemutatták.
Petersen szintén a München melletti Bavaria Filmstúdióban forgatta le az 1984-ben bemutatott Végtelen történet (Die unendliche Geschichte / Never Ending Story) című, gyerekeknek szánt fantasyt, amely ugyan német viszonyok között egyértelmű kasszasikernek bizonyultl, nagyobb nemzetközi visszhangot nem keltett. Ez volt első, angolul beszélő filmje – a második, a Kedves ellenségem (Enemy Mine, 1985) című sci-fi már szerény nemzetközi sikernek örvendett.
Iliász újratöltve (Spárta-Trója 1:0) – Wolfgang Petersen: Troy / Trója
Amióta világ a világ, a férfiak háborúkat vívnak. Hol a hatalomért, hol a dicsőségért, hol a becsületért, hol pedig a szerelemért – mondják, kiket e bolond világ bölcseknek nevez. Meg azt is mondják, hogy volt idő, amikor a görögök nem gyrost sütöttek, hanem dicső háborúkat vívtak, a nőknek nem volt bajuszuk, és a férfiak nem rúgtak be már korán reggel.
Petersen 1987-ben Santa Monicába költözött, ahol parádés szereposztással (dolgozott Clint Eastwooddal, Harrison Forddal, George Clooney-val, Brad Pitt-tel stb.) rendezett blockbustereket, köztük a Célkeresztben-t (In Line of Fire, 1993), Az elnök különgépét (Air Force One, 1997) és a Trója (Troy, 2004) című eposzt, ami egymaga 497,4 millió dolláros nemzetközi bevételt könyvelt el. Ugyanebben az időszakban készült katasztófafilmjei, A vírus (The Outbrake, 1995) és a Viharzóna (The Perfect Storm, 2000) azonban negatív kritikákat kaptak, amelyek a valós drámát és a karakterek kidolgozottságát hiányolták. 2006-os filmje, a Poseidon egyenesen bukás volt, a kritikusok és a közönség előtt egyaránt, sőt, a filmet Arany Málnára jelölték az év legrosszabb filmje kategóriában.
Elszállt egy hajó a szélben... – Wolfgang Petersen: The Perfect Storm / Viharzóna
Hollywood mindig is szívesen hívta ki csatára a természet erőit: vulkánokat, vízözönöket, szélviharokat. A pusztítás grandiozitásával ezekben a filmekben csak az emberi kitartás és ellenállás nagyszerűsége volt összemérhető. Ha egy eszement terrorista akarja megsemmisíteni az Egyesült Államokat, az politikailag nem mindig volt korrekten tálalható. Egy meteorit vagy egy tornádó azonban nem törődik az ideológiai elkötelezettségekkel, ráadásul sokkal végzetszerűbb és elemibb csapásokat képest végrehajtani – mind a műteremben és a trükklaborban, mind a való életben.
Petersen ezután egy időre visszavonult a rendezéstől, egy évtizednek kellett eltelnie utolsó filmje, a német Négyen a bank ellen (Vier gegen die Bank) című bankrablós vígjáték 2016-os bemutatójáig. A film otthon sikeres volt, Jupiter-díjra jelölték a legjobb német film és a legjobb német színész kategóriában.
Wolfgang Petersen 2022. augusztus 12-én hunyt el a kaliforniai Brentwoodban.
(IMDb)
