A Gadjo Dilo – A bolond idegen rendezője 77 éves volt. Halálát ma reggel jelentette be a művész családja.
Tony Gatlif – eredeti nevén Michel Dahmani – 1948. szeptember 10-én született Algírban. Apja kabil-berber származású, anyja feketelábú roma származású volt – ez a kettős kulturális örökség volt Tony Gatlif teljes életművének a legfontosabb forrása. A származása miatti ki kirekesztettséget már gyermekkorában megtapasztalta, és szintén gyerekként, egy tanárának köszönhetően találkozott a filmművészettel, a mozi menekülést jelentett számára a hétköznapok nehézségei elől.
A 1960-as évek elején, az algériai háború idején, kamaszként került Franciaországba. Sokáig az utcákon élt, javítóintézetben kötött ki, és amikor csak tehette, moziban ült. 1966-ban egy sorsdöntő találkozás változtatta meg az életét: egy előadás után bement Michel Simon öltözőjébe. A színész ajánlólevelet írt számára, és elküldte a saját ügynökéhez. A fiatalember ezután beiratkozott a Saint-Germain-en-Laye színésztanfolyamára, ahol fonetikusan tanulta meg a szövegeit. Egy rövid színpadi kitérő után 1975-ben, La tête en ruines címmel megrendezte az első saját filmjét, amit három év múlva követett az algériai háború idején játszódó La terre au ventre.
Rendezőként elsősorban a cigányság története, kultúrája, hagyományai érdekelték. 1981-ben Spanyolországban forgatta le Corre gitano című filmjét, majd trilógia formájában mesélt a romák történetéről. Canta gitano című 1983-as rövidfilmjét Césarra jelölték.
1993-ban már Cannes-ban versenyzett a Latcho Drommal, és elnyerte az Un certain regard kategória fődíját. 2004-ben visszatért a fesztiválra: ekkor a Száműzetés (Exils) című zenés kalandfilmjéért a nemzetközi versenyprogram legjobb rendezőjének járó díjával jutalmazta a zsűri.
Leghíresebb filmjét, a Gadjo dilo – A bolond idegent 1997-ben, Locarnóban mutatta be, ahol Ezüst Leopárdot nyert vele. A leopárdos versenybe 2014-ben tért vissza a Geronimóval.
Többször forgatott Erdélyben is: a 2009-ben bemutatott Liberté előtt a Transylvania című 2006-os filmjéhez Marosvásárhely és Dicsőszentmárton közelében talált megfelelő helyszíneket.
Tony Gatlif a dél-franciaországi Arles-ban élt, egészségügyi problémái 77 éves korában győzték le, miközben éppen egy történelmi filmen dolgozott.
