A világhírű skót színész 90 éves volt. Fia, a szintén színész Jason Connery elmondta a BBC-nek, hogy apja egy ideje gyengélkedett, aztán az éjjel, álmában élte a halál a Bahamákon, családja körében.
Thomas Sean Connery 1930-ban született, az Edinburgh megyei Fountainbridge-ben nevelkedett. 14 éves korában otthagyta az iskolát, tejesember lett a Co-opnál. 1948-ban katonának állt, de egészségügyi okok miatt nem sokkal később leszerelték. 18 évesen testépítésbe kezdett, modellkedésből élt, 1953-ban szerencsét próbált a Mr. Universe versenyen, de díjat nem kapott. Már egy ideje érdekelte a színészmesterség, úgyhogy a Londonban megrendezett szépségverseny apropóján elment egy meghallgatásra, és itt sikerrel járt: felvették a South Pacific című színdarab kórusába.
Karrierje színházi, majd tévésorozatokban, tévéfilmekben vállalt szerepekkel indult. Az igazi áttörés tíz évet váratott magára: az akkor 30 éves színész megkapta a 007-es ügynök szerepét az első, Ian Fleming-regény alapján készült Bond-filmben. A viszonylag kis költségvetésből készült alkotást 1962-ben mutatták be, hatalmas sikert aratott Nagy-Britanniában, de az Egyesült Államok mozipénztárainál is jól szerepelt.
Connery négy további Bond-filmben szerepelt, 1963 és 1967 között (Oroszországból szeretettel / From Russia With Love, Goldfinger, Tűzgolyó / Thunderball, Csak kétszer élsz / You Only Live Twice). Nem nőtt hozzá elválalaszthatatlanul a szerep, világhírű sztárként immár a Bond-filmek között játszott Alfred Hitchcock Marnie-jában és a Sidney Lumet rendezte, A domb (The Hill) című katonai börtöndrámában is. Az Őfelsége titkosszolgálatában (On Her Majesty’s Secret Service) című Bond-folytatásban lecserélték George Lazenbyre, aztán 1971-ben már hiába próbálták visszacsábítani a titkosügynök szerepébe, a felkínált hatalmas gázsi ellenében sem vállalta el a szerepet a Gyémántok az örökkévalóságnak (Diamonds Are Forever) című filmben.
A következő években hírnevének és magas gázsijának köszönhetően változatos szerepek közül válogathatott. Játszott Charlotte Ramplinggel a Zardoz című, John Boorman-féle bizarr sci-fi-fantasyben, régi barátja, Michael Caine oldalán az Aki király akart lenniben (The Man Who Would Be King, r. John Huston), volt Robin Hood a Robin és Marianban, apát A rózsa neve (The Name of Rose) című Umberto Eco-adaptációban, a címszereplő apja az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovagban (Indiana Jones and the Last Crusade), tengeralattjáró-kapitány a Vadászat a Vörös Októberre (The Hunt for Red October) című kalandfilmben. 2003-ban bejelentette, hogy visszavonul, négy évvel később el is utasította az akkor készülő Indiana Jones-filmben neki felajánlott szerepet, mégis eleget tett még egy utolsó felkérésnek: a Sir Billi című skót animációs film címszereplőjének kölcsönözte a hangját.
Számos nemzetközi kitüntetése mellett háromszor kapott Golden Globe-ot, kétszer BAFTA-díjat, Oscar-díjra azonban csak egyszer, 1988-ban jelölték: az Aki legyőzte Al Caponét (The Untouchables) mellékszereplőjeként el is nyerte a szobrocskát.
Egész életében a skót függetlenségi törekvések lelkes támogatója volt, politikusként is részt vett ezekben. Emiatt nem kaphatta meg a lovagi címet 1997-ben, amit három évvel később mégis elnyert. Ekkor már húsz éve – a 70-es évek közepe óta – nem élt az Egyesült Királyságban.
Connery kétszer nősült: előbb az ausztráliai születésű Diane Cilento színésznőt vette feleségül (közös gyerekük Jason Connery), majd két évvel 1973-as válása után a francia-marokkói Micheline Roquebrune festőnőt.
Sean Conneryt filmrajongók generációi csodálták, egész Hollywood gyászolja.
Sean Connery in his first starring role, as a washed-up boxer. He was a fine actor and by most accounts a good guy. pic.twitter.com/q1kmxUrFGC
— Stephen King (@StephenKing) October 31, 2020
