A hírt a rendezőóriás családja jelentette be néhány perce Lynch hivatalos facebook-oldalán.
„Hatalmas lyuk nyílt a világban most, hogy nincs már velünk. De, ahogy ő mondaná: »Figyelj a fánkra, ne a lyukra«. Gyönyörű nap van aranyló napsütéssel és kék égbolttal” – fogalmazott a család.
A Veszett a világ, a Radírfej, a Mulholland Drive, a Kék bársony című horrort és neonoirt mesterien ötvöző mozifilmek, a monumentális vállalásként indult, de kisebb sikert aratott Dűne, a legendás Twin Peaks című sorozat és további mintegy 90 film és videoklip sajátos hangú rendezője 78 éves volt. Tavaly jelentette be, hogy erős dohányosként tüdőtágulástól szenved, és nem tudja elhagyni többé az otthonát.
David Keith Lynch 1946. január 20-án született a montanai Missoulában. Apja mezőgazdasági kutatómérnök volt, foglalkozása miatt a család sokat költözött. A gyerek Lynch legszívesebben festett, úgyhogy képzőművésznek tanult – ez első rövidfilmjeinek világán is érződik.
Öt év kemény munka után 1977-ben fejezte be első egészestés munkáját, a Radírfejt (Eraserhead) – amelyet a forgalmazók nagyrésze bemutathatatlanul különösnek talált –, három év múlva pedig a már hatalmas sikert arató Az elefántember (The Elephant Man) következett, amelynek forgatókönyvéért és rendezéséért egyaránt BAFTA-ra és Oscar-díjra jelölték, a siker pedig megvetette az ágyat az 1984-ben bemutatott Dűnének (Dune), ami hatalmas költségvetésből foroghatott, viszont hatalmasat is bukott a mozipénztáraknál és a kritikusoknál egyaránt.
1986-ban Lynch máris megvigasztalódhatott a Kék bársonnyal (Blue Velvet), addigi legszemélyesebb vállalásával, amely ismét az Oscar-jelölésig repítette, ahogy évekkel később A sötétség útja – Mulholland Drive (2002) is. Lynch sosem kapta meg a rendezői Oscart, de 2020-ban az amerikai filmakadémia Oscar-életműdíjjal tisztelgett előtte.
Lynch rendszeres vendég volt Cannes-ban is: 1990-ben a Wild at Heart elnyerte az Arany Pálmát, de a Twin Peaks: Tűz jöjj velem (Twin Peaks: Fire Walk With Me), az 1999-es A Straight Story – Az igaz történet és a Mulholland Drive is versenyzett a fődíjért, utóbbival Lynch el is nyerte a legjobb rendezőnek járó trófeát.
A velencei fesztivál Arany Oroszlán életműdíjat adott át neki 2006-ban, amikor ugyanitt különdíjat nyert az Inland Empire című filmjével.
Lynch sokoldalú művész volt: maga írta jelentősebb filmjei forgatókönyvét, produceri feladatokat vállalt, zenét szerzett vagy kamerát ragadott, de szívesen vállalta a feladatot, ha színészi játékra kérték fel. Halála után az utolsó tévésorozata, az Unrecorded Night gyártási fázisban ragadt.