A legjobb egészestés dokumentumfilmnek járó Septimius Díj idei nyolc jelöltje között van Skovrán Tünde Who I Am Not és Hörcher Gábor Emma és Eddie – A képen kívül című filmje is.
Az amszterdami Septimius gálán harmadik éve díjaznak „új tehetségeket” és „vizionárius gondolatokat”, az általában megszokott alkotói kategóriákon kívül kontinensenként csoportosítva a nagyjátékfilmeket (így külön díjat kap a legjobbnak ítélt ázsiai, afrikai, óceániai, európai és amerikai egészestés fikciós alkotás).
Az ágy közös, a párna nem – Hörcher Gábor: Emma és Eddie – A képen kívül
Romantikus festmény vs. meztelenül szelfizett valóság: az Emma és Eddie – A képen kívül plakátja kellemes és huncut. A film nem az.
A dokumentumfilmeket nem csoportosítotják kontinensenként. A legjobb dokumentumfilm Septimius Díjának összesen nyolc jelöltje között két magyar rendező egy-egy alkotása is szerepel: a dél-afrikai interszexuális szereplőkről forgott Who I Am Not, valamint a budapesti felnőttfilmes iparban tevékenykedő házaspárt bemutató Emma és Eddie – A képen kívül.
Művészember nem lehet aktivista – Interjú Skovrán Tündével a Who I Am Not című dokumentumfilm apropóján
Éppen tíz éve, hogy a Filmtett először készített interjút Skovrán Tündével. Akkor egy ambíciós fiatal színésznő mesélt Barótról Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Bukaresten át Los Angelesbe vezető szakmai kalandokról, magyar színpadokról és román nyelvű nagyjátékfilmes szerepekről. Egy évtized múltán a világ egyik legnagyobb filmfesztiváljáról jött a hír: Skovrán Tünde az austini South By Southwesten mutatta be első egészestés rendezői munkáját, a Who I Am Not című dokumentumfilmet. Ez az első román (ko)produkcióban forgott film, amely eljutott a SXSW-re. A két dél-afrikai, interszex szereplő, Sharon és Dimakatso öt évig készült portréját legközelebb Új-Zélandon, Ausztráliában, Barcelonában majd Krakkóban vetítik, és egy romániai filmfesztivál [update, mert most már nyilvános az információ: a TIFF] is műsorra tűzte. A film apropóján beszélgettünk alkotói váltásokról, politikai korrektségről, ördögűzésről, és főképp az emberi nem sokszínűségéről.
A mezőny erős: a magyar rendezők filmjei többek közt Dario Argento Panicójával és a 20 Days in Mariupollal versenyeznek. (Az ukrán dokumentumfilm elnyerte kategóriája idei Oscar-díját, amire a szintén Septimiusra jelölt To Kill A Tiger is jelölést kapott.)
A háború nem egy robbanással kezdődik – Mstyslav Chernov: 20 Days in Mariupol / 20 nap Mariupolban
Ennek a filmnek a megszületése nemcsak kézenfekvő, hanem fontos és szükséges is volt. Az Associated Press hírügynökség tudósítói végigfilmezték az ukrajnai Mariupol 2022. februári ostromának első húsz napját, a rengeteg anyagból viszont akkor csak töredékeket sikerült eljuttatniuk a Föld túloldalán dolgozó szerkeszőkollégáikhoz. Aki megnézi a filmet, rá fog ismerni olyan képsorokra, amelyek tavalyelőtt bejárták a világsajtót, és most részletesen megismerheti a hátterüket is. Nem könnyed szórakozás.
A díjakat augusztus 20-án adják át a patinás amszterdami Tuschinski filmszínházban.
