Az elmúlt egy év legjobb filmes és televíziós produkcióit díjazták az éjjel Los Angelesben. A Hamnet és az Egyik csata a másik után (One Battle After Another) kapta a dráma, illetve a vígjáték/musical kategória fődíját.
A Hamnet a Frankenstein, a Csak egy baleset (It Was Just an Accident), az Érzelmi érték (Sentimental Value), a Bűnösök (Sinners) és A titkosügynök (The Secret Agent) elől vitte el a legjobb filmdrámának járó trófeát. Utóbbi sem maradt díj nélkül, sőt, duplázott: a brazil kémfilm a legjobb nem angol nyelvű film díját, a főszerepét alakító Wagner Moura pedig a drámakategória főszereplői díját nyerte el. A legjobb női főszereplő a hamnetes Jessie Buckley lett.
Apám hitte – Chloé Zhao: Hamnet
William Shakespeare: drámaíró, legenda, máig az egyik legtöbbet idézett szerző. És egy apa, aki nem volt ott, amikor a családjának szüksége lett volna rá. Chloé Zhao díjvárományos filmje új oldalról mutatja be a mítoszt, de a végeredmény nem ér fel az ambíciókhoz.
A musicalek és vígjátékok közös mezőnyében a Blue Moon, a Bugonia, a Marty Supreme, a Nincs más választás (No Other Choice), a Nouvelle Vague és az Egyik csata a másik után (One Battle After Another) kapott jelölést a legjobb film díjára. A kategória fődíját az utóbbi vitte el, egyúttal besöpörte a legjobb rendezőnek és forgatókönyvírónak – Paul Thomas Anderson, egyszemélyben –, valamint a legjobb, mellékszerepet alakító színésznőnek – Teyana Taylor – járó trófeát is. A legjobb férfi és női főszereplő díját Timothée Chalamet – a Marty Supreme című sportfilmért – és Rose Byrne – az If I Had Legs I'd Kick You című fekete komédiáért – kapta. Stellan Skarsgård-t az Érzelmi érték (Sentimental Value) mellékszerepéért díjazták.
A lányom nélkül soha – Paul Thomas Anderson: One Battle After Another / Egyik csata a másik után
Paul Thomas Anderson magabiztosan leszállította az év egyik legszórakoztatóbb amerikai filmjét: az Egyik csata a másik után masszív játékideje dacára is csaknem tökéletes ritmusban pörög, és úgy képes fenemód korérzékeny maradni, hogy szájbarágós aktuálpolitikai utalások helyett csak az önmagával meghasonlott, végletesen polarizálódott Amerika rideg kontúrjait vázolja fel. Hogy mindehhez még némi humort is képes csepegtetni, az már csak a hab a tortán.
A legjobb egészestés animációs film a KPop Demon Hunters lett. A film versenyben volt a boxoffice-teljesítmény díjáért is, de itt végül „rávert” a Bűnösök. (Hogy ebben a kategóriában taroljon, a filmnek legalább 150 millió dolláros nemzetközi – s ebből legalább 100 millió dolláros Egyesült Államok-beli – bevételt vagy kiemelkedően magas streaming-nézettséget kell elérnie, de a számok alapján jelölt filmek közül is a Golden Globe-szavazatok alapján kerül ki a nyertes).
Blacula bálja – Ryan Coogler: Sinners / Bűnösök
A Bűnösök 1930-as évekbeli vámpíros gengszter-musicalje olyan, mintha az Alkonyattól pirkadatig elevenedne újra Jordan Peele stílusában. Ryan Coogler azonban nehezen találja a mögöttes társadalmi tartalom és a vérmocskos grindhouse-esztétika közötti egyensúlyt a halmozott zsáner-káoszban.
A tévés kategóriákat a The Pitt (legjobb drámasorozat), a The Studio (legjobb vígjáték/musical-sorozat) és a Kamaszok (Adolescence, minisorozat) nyerte; a Kamaszok két szereplőjét (Erin Doherty, Owen Cooper) is díjazták.
Köztünk a jeges űr lakik – Jack Thorne, Stephen Graham: Adolescence / Kamaszok
Mi visz rá egy tizenhárom éves fiút, hogy késpengét rántson, és kioltsa vele iskolatársnője életét? Jack Thorne és Stephen Graham nagysikerű miniszériája több perspektívából is górcső alá veszi a kérdést, és bár a minden kételyt elsöprő válaszokra hiába is várnánk, a Kamaszok a maga nemében tényleg úttörő módon nyúl egy húsbavágóan aktuális témához.
A díjak teljes listája itt böngészhető.
