Egy teljes héten át tartó, országos eseménysorozattá bővül a Magyar Film Napja. A 125 éves magyar film előtt tisztelgő, a Nemzeti Filmintézet által kezdeményezett és támogatott programsorozatban április 27. és május 3. között a vetítések mellett konkrét helyszínekre szabott rendezvények, filmtörténeti séták, valamint a fiatal alkotókat megszólító szakmai események is helyet kapnak.
A magyar film mindenkié – ez az idei programsorozat központi üzenete, közölték a szervezők. A kezdeményezéshez évről évre egyre többen csatlakoznak, televíziós csatornák, mozik és streamingszolgáltatók is bekapcsolódnak a programsorozatba, hogy április utolsó hetében minél több hazai alkotás legyen látható Magyarországon.
A Cinema City mozihálózat ebben a hónapban minden kedden kedvezményes, 2200 forintos jegyáron kínálja a magyar filmekre szóló belépőket. Április 30. és május 3. között pedig minden nap ugyanezen az áron lesz megtekinthető az összes műsoron lévő magyar alkotás. A Cinema City és a Svenk Podcast együttműködésének köszönhetően három helyszínen speciális vetítések várják a nézőket, amelyeket közönségtalálkozók követnek. Budapesten Szabó István és Robert Lantos vesz részt A napfény íze, míg Koltai Lajos a Semmelweis vetítésén, Székesfehérváron pedig Szabó Simon lesz a Moszkva tér köré szervezett beszélgetés vendége.
A mindenkihez szólás szabadsága – Szabó István: Sunshine / A napfény íze
Szabó István filmje ritka reakciót váltott ki hazai közönségéből: a véleményalkotás szinte kényszerű vágyát. Hetekkel a bemutató után még mindig nem hunyt ki az indulat a film körül, amely arra tett kísérletet, hogy az elmúlt százegynéhány év magyarországi történelmét egy zsidó család, a Sonnenscheinból lett Sorsok három generációjának történetén keresztül tárja elénk. Szabó nem kevesebbre vállalkozott, minthogy egy mozifilm időkorlátai között (a film hossza 180 perc, ma itt húzódik a filmidő határa) három emberöltő magánéleti és történelmi krónikáját sűrítse filmmé, a Ferenc József-i monarchikus-időktől, két világháborún és a kommunizmus évein át a jelennel bezárólag.
A Magyar Film Napja egyik legizgalmasabb vállalása idén, hogy különleges helyszínekre szervezett pop-up vetítésekre is be lehet ülni, ahol hangulatában vagy tematikájában illeszkedő környezetben elevenednek meg az ikonikus magyar filmek. Ennek megfelelően lesz látható például A Sose halunk meg a Kincsem Parkban Koltai Róbert részvételével, illetve A nemzet aranyai a Császár–Komjádi Uszodában, Kiss Gergely társaságában.
Kádár-kori Don Quijote – Koltai Róbert: Sose halunk meg (1993)
Koltai Róbert megkerülhetetlen kultfilmjének csábereje jórészt a főhős sokszínűségében rejlik. A vállfaárus Gyuszi bácsi apolitikus, mélyen személyes „lázadása” a Don Quijote-i lovagi mitológiára, míg csalhatatlan túlélési ösztöne a magyarság kollektív történelmi tapasztalataira rezonál. Keserű elszántsága, hedonista életigenlése, bugyborékoló derűje pedig szívderítően ismerős a nemzetközi filmkultúrából.
A programsorozat a magyar film történetének a felfedezéséről is szól: a kulisszák iránt érdeklődőket április végén filmtörténeti helyszínbejárások várják az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Pannónia Filmstúdió épületében és a Róna utcai NFI Stúdiókban, azaz a „filmgyárban”.
2026-ban tovább bővül a diákok és egyetemisták bevonása is a Magyar Film Napja programjaiba. A MOME hallgatói az első magyar film, A táncz ihletésére plakáttervező kurzus keretében dolgoznak, amely egyszerre reflektál a magyar film születésére és annak kortárs újraértelmezésére. Az elkészült művekből kiállítás nyílik április 27-én. A legjobb munkákat szakmai zsűri díjazza, a tárlat pedig a programsorozat nyitányának egyik fontos eleme lesz.
Szüzesség meg rendőrállam – Török Ferenc: Moszkva tér (2001)
Megvan még a gimis szerelem? Az a mindent felülíró, elvetemült, szenvedélyes érzés, ami sokszor a valóságunkat is torzítja? Amelynek a végkifejlete jobb esetben ártatlanságunk elvesztése, a felnőtté válásunk folyamatának egyik utolsó lépcsőfoka? Vagy éppen két kis béna kamasz kölcsönös nyöszörgése a nagy szerelmet mímelve valami tó mellett egy sátorban? Meglepő érzékenységgel és egyszerűséggel mutatja ezt meg Török Ferenc filmje, teszi mindezt úgy, hogy közben az 1989-es Magyarországról is egy különlegesen, nosztalgikusan közhelyes képet fest.
Közös szakmai nyílt napot tartanak a Színház- és Filmművészeti Egyetem Intézetei a magyar film 125 éves jubileuma alkalmából, szintén A táncz előtt tisztelegve. A programsorozatba az ELTE is bekapcsolódik: az ELTE Szemle ebben az évben a Magyar Film Napja partnereként valósul meg április 29. és május 2. között. A program az ELTE filmes képzésein készülő hallgatói alkotásokat mutatja be a Stúdió K Színházban, a margitszigeti Kristály Színtérben és a Corvin Moziban.
Több mint 60 film az ELTE Szemlén
Az ELTE-s diploma- és vizsgafilmeken, valamint a különböző órai feladatra készült gyakorlatokon túl két vendégblokkba szedve az SZFE-n, a MOME-n és a METU-n készülő filmek közül is láthatnak válogatást az érdeklődők. A fesztivál megnyitójának április 29-én este 8-kor a Kristály Színtér ad otthont.
A Magyar Film Napját 2018 óta minden évben április 30-án ünnepeljük. 1901-ben ezen a napon mutatták be az Uránia Magyar Tudományos Színházban (ma Uránia Nemzeti Filmszínház) az első megrendezett, színészek közreműködésével leforgatott magyar filmfelvételeket. Ezek a rövid mozgóképek nem önálló alkotások voltak, hanem illusztrációk egy tánctörténeti ismeretterjesztő előadáshoz. A korszak legnépszerűbb színészeinek közreműködésével készült felvételek ugyan mind elvesztek, de a forgatás során készült állófotók fennmaradtak. Ezek a 2026-ban 125 éves magyar film első emlékei – emlékeztet a szervezők közleménye.
További információk és részletes program hamarosan itt.
