Florin Mihăilescuhoz hasonlóan életműdíjat vesz át az április 29-i Gopo-gálán Dan Pița filmrendező, forgatókönyvíró, a román filmművészet meghatározó személyisége, akinek a tehetségét korábban Berlinben és Velencében is díjazták.
A most 86 éves, moldvai születésű filmes a bukaresti filmművészti egyetemen végzett, és 1970-ben készítette el első egészestés filmjét. Az Apa ca un bivol negru (kb.: A víz fekete bivalyként...) című dokumentumfilm társrendezői Andrei Cătălin Băleanu, Bokor Péter, Mircea Veroiu és Youssouff Aidaby voltak. Az 1970-es árvizek pusztítását bemutató alkotás a nemzetközi porondon is bemutatkozhatott: 1973-ban elismerő oklevéllel díjazta a cannes-i ifjúsági filmfesztivál.
Első nagyjátékfilmes munkája ugyanebben az évben készült el: a Ion Agârbiceanu írásait adaptáló Kőországi lakodalom (Nunta de piatră) két középhosszú filmből áll: a Fefeleagát Mircea Veroiu, a Ca la nuntă című részt pedig Pița rendezte. A két rendező az 1974-es Az arany szellemén (Duhul aurului) is együtt dolgozott: ez is Agârbiceanu írásait vette alapul, és története előbbi filmjükhöz hasonlóan a Nyugati-Kárpátok bányászvilágában játszódik.
Az irodalom később is fontos ihletforrás maradt Pița számára: 1976-ban Tănase Scatiu címmel vitte filmre Duiliu Zamfirescu regényét Victor Rebengiuckal a főszerepben, 1980-ban a Bietul Ioanide következett, majd szintén Rebengiucot rendezte a Homokos fal (Faleze de nisip, 1983) című filmdrámában, amelyet a spanyol Valladolid fesztiválján mutatott be, s amelyet premierje után gyorsan be is tiltottak, mivel „torzította a szocialista valóságot”. Közvetlenül a rendszerváltás előtt mutatta be a Sadoveanu ihlette November, utolsó bált (Noiembrie, ultimul bal, 1989), a forradalom után az Én vagyok Ádám (Eu sunt Adam!, 1996) című Eliade-adaptációt, majd 2003-ban a Panait Istrati-regényt feldolgozó Kira Kiralinát.
Pița nevéhez fűződik a román filmtörténet legsikeresebb trilógiáinak egyike (Profetul, aurul și ardelenii, 1978; Artista, dolarii și ardelenii, 1980; Pruncul, petrolul și ardelenii, 1981) egy nem kevésbé legendás trióval – Ilarion Ciobanu, Ovidiu Iuliu Moldovan, Mircea Diaconu – az eastern főszerepeiben. Verseny (Concurs, 1984) című társadalomkritikáját szintén a rendező legjobb munkái között tartják számon.
Florin Mihăilescu Gopo-életműdíjat kap
„Emblematikus román filmek esztétikájának meghatározójaként” Florin Mihăilescu operatőr kapja idén a Gopo-életműdíjat – jelentetteék be a gála szervezői.
Pas în doi (1985) című romantikus filmdrámája különdíjat szerzett a 37. Berlinalén, és a rendeőzt felkérték, hogy zsűrizzen a fesztivál következő kiadásán. 1992-ben a velencei fesztiválon Ezüst Oroszlánt nyert Luxushotel (Hotel de Lux) című allegóriája, amelynek címbeli luxusszállója egy kommunista ország mintájára működik. Néhány évvel később Pepe és Fifi (Pepe și Fifi) című sportfilmjét nevezi Románia Oscar-díjra, 2000 után pedig olyan filmekkel jelentkezett, mint Az álmok asszonya (Femeia visurilor, 2005), a Second hand (2005) és a Ceva bun de la viață (Something Good Out of Life, 2011).
Dan Piţa 2009-ben a TIFF-től, 2015-ben a Román Akadémiától is életműdíjat kapott, 2010 óta az UNATC díszdoktora.
