Premier előtti vetítések, sokszorosan díjazott vagy Oscar-nevezett egészestés filmek és közönségtalálkozók egészítik ki idén is az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál programját november 5. és 9. között.
A 33. kiadásánál tartó marosvásárhelyi filmfesztivál ugyan rövidfilmeket versenyeztet, de szokás szerint magyar és román egészestés válogatásra is várja a közönséget.
A szervezők a Filmtettfeszt után, még mindig premier előtti vetítésként tűzték műsorra Enyedi Ildikó új filmjét, a Velencében bemutatott Csendes barátot, amelyet operatőre, Pálos Gergely és látványtervezője, Láng Imola kísér el az Alter-Native-ra. A terebélyes páfrányfenyő körül zajló három történet – ember és növény tétova találkozásai – csak jövő tavasszal kerül moziforgalmazásba Romániában.
A fák kimondhatatlan tettei – Enyedi Ildikó: Silent Friend / Csendes barát
Enyedi Ildikó új filmjéről azt szokták mondani, hogy „egy fáról szól”. Nem, nem (csak) egy fáról szól. A Csendes barát grandiózus, költői látomás, amely arra vállalkozik, ami mozgóképes eszközökkel szinte lehetetlennek látszik: megidézni a létezés elvesztett teljességét.
Szintén premier előtti vetítésen – a hivatalos hazai bemutató előtt öt nappal – lehet itt megnézni az Oscar-díjas Deák Kristóf új játékfilmjét. Az Egykutya című vígjátékban négy hajdani kollégiumi barát találkozik egymással tíz évvel azután, hogy felrobbantották egymás életét.
Együtt végezzük – Deák Kristóf: Egykutya
Három nő, egy férfi és egy karton bor. Az életben a legjobb esték premisszája ez, viszont az olyan filmek felé, amik ilyen megoldásokkal operálnak, nem szoktunk túl nagy reményekkel tekinteni. Az Oscar-díjas Deák Kristóf viszont kimozgatja a prekoncepcióinkat és megmutatja, mennyivel másabb, ha egy alkotó a szerzői filmek világából tör be a közönségfilmekébe, mint az, ha az illető eleve azt tűzi ki, hogy a nagy Pesti balhét viszi vászonra…
Az Alter-Native országos premierként vetíti az És mi van Tomival? című Till Attila-filmet, amely az alkoholizmus társadalmi következményeit vizsgálja érzékeny és mélyen emberi megközelítéssel, valamint Ványa bácsi – Buborékkeringő című tévéfilmet, amelynek vetítése után a film rendezője, Fazakas Péter találkozik a közönséggel.
Marosvásárhelyen először lehet majd megnézni Hajdu Szabolcs Egy százalék indiánját – a rendező párkapcsolati trilógiájának korábbi részei az elmúlt években már szerepeltek az Alter-Native műsorán – és Schwechtje Mihály Sünvadászatát is. Mindkét film operatőre Bántó Csaba, akivel a vetítések után találkozhat a közönség.
Érzelmi multitasking – Schwechtje Mihály: Sünvadászat
Mennyit vállalsz és mennyit bírsz? – teszi fel a kérdést Schwechtje Mihály, aki magára vonatkozóan is megválaszolja azt: a Sünvadászat karakterorientált története és határidő-logikája kiválóan építi a feszültséget, ami könnyen bekúszik bármelyik, a meghasonulás érzésével valaha szembesült néző bőre alá.
Szintén különlegesség a programban Teodora Ana Mihai Az évszázad rablása (Jaful secolului) című thriller: ezt a filmet nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A játékfilmet egy megtörtént műkincslopás ihlette, de valós események állnak Radu Jude új filmje, a marosvásárhelyi születésű Tompa Eszter főszereplésével Kolozsváron forgatott Kontinental '25 hátterében is. A film forgatókönyvírói Ezüst Medvét a Berlinalén.
Radu Judéval a munka egy „tudásfürdő” – Beszélgetés Tompa Eszterrel a Kontinental ’25-ről
Múlt héten került a romániai mozikba Radu Jude új filmje, a Kontinental '25 – a főszereplőjével beszélgettünk.
A román filmes kínálatot Tudor Giurgiu Pădurea de molizi (A lucfenyő erdő) című drámája egészíti ki, amely az 1941. április 1-jei, Fântâna Albă-i tragédiát dolgozza fel a túlélők visszaemlékezései alapján.
Eljátszani a történelmet – Tudor Giurgiu: Pădurea de molizi
Tudor Giurgiu kevésbé ismert történelmi sebről tépi fel a vart, hogy a legrelevánsabb kérdést tegye fel az emlékekről: mit kezdünk velük, ha már megörököltük?
A fesztivál idén is kínál különleges formátumokat és műfaji kalandokat. Iveta Grófová Emma és a halálfejes lepke című, Karlovy Vary-fődíjas filmje, valamint Csibi László dokumentumfilmje, a Szabadság a hegyen is helyet kap a programban. A Drakula halála című némafilmet élőzenei aláfestéssel vetítik: az erre az alkalomra írt kísérőzenét a szerző Cári Tibor (billentyűs hangszerek), Szabó J. Attila (cselló), Patricia Marchiş (szaxofon) és Pál Petra (zongora) adja elő.
Nyelvével gyűlöl a nemzet – Iveta Grófová: Ema a smrtihlav / Emma és a halálfejes lepke
Iveta Grófová szlovák rendezőnő Emma és a halálfejes lepke című filmje a második világháborús szlovák bábállam borzalmaival néz szembe. Egy zsidó kisfiú, és az őt bújtató felvidéki magyar varrónő köteléke révén nemcsak a túlélés törvényéről gondolkodik, hanem a nacionalizmus és a multikulturalizmus összeférhetetlenségéről, a nyelvhasználat kérdése mögött izzó gyűlöletről is.
Idén először szerepel amerikai nagyjátékfilm az Alter-Native programjában: A világ megremeg (The World Will Tremble) című háborús drámát az Alter-Native hazai premierként vetíti. A valós eseményeken alapuló, feszültséggel teli film főszereplői merész szökésre készülnek egy náci haláltáborból, hogy szemtanúként először számoljanak be a holokausztról a nagyvilágnak. A vetítés után a közönség találkozhat a rendezővel, Lior Gellerrel, akit a Romániába 70 év után hazatérő édesapja is elkísér a fesztiválra.
Picasso a szemeteszsákban – Teodora Ana Mihai: Traffic / Jaful secolului
Teodora Ana Mihai szerzői- és közönségfilm között egyensúlyozó alkotása nem egy látványos rablás története, inkább a Nyugat-Európába emigrált vendégmunkások kiszolgáltatottságáról szóló elmélkedés.
Szintén újdonság az Alter-Native történetében az éjszakai vetítés: péntek este a Growth Reaktor Egyesület szervezésében, 18 éven felüliek számára olyan horrorfilmek kerülnek vászonra, mint Ben Leonberg Jó kutyus: Hűség a végsőkig vagy David Moreau Veszettek című alkotása.
A gyerekek sem maradnak program nélkül: Fazakas Kinga és M. Tóth Géza Bogyó és Babóca 5. – Hónapok meséi című rajzfilmje a legkisebbeknek szól.
„A 33. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál idén is arra törekszik, hogy széles körben mutassa be a régió kortárs filmművészetének sokszínűségét, és lehetőséget teremtsen a közönség, az alkotók és a szakma közötti párbeszédre – legyen szó játékfilmről, rövidfilmről, dokumentum- vagy animációs alkotásról” – fogalmaz a szervezők közleménye.
