Május 8-án rendezték meg a Eurocine filmes vásár keretében a Filmreform White Paper prezentációját, amelyen filmszakmai szervezetek képviselői osztották meg gondolataikat, terveiket az új filmfinanszírozási rendszer kapcsán. A rendezvényen megszólalt Kocsis Ágnes, a Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete, dr. Ugrin Julianna, a MADOKE (Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete), Deák Dániel, a Magyar Filmfesztiválok Társasága, Temple Réka, a Magyar Animációs Producerek Szövetsége (MAPSZ), valamint Beck Péter, a KLIP Egylet képviseletében.

A rendezvényt a szervezők bemutatkozása és Nagy Ervin kulturális megbízott szenvedélyes beszéde nyitotta meg, aki kifejezte amiatti dühét, hogy az utóbbi 10 évben sok alkotó került a margóra vagy kényszerült külföldre költözni. Felolvasta a kulturális minisztérium legfontosabb céljait. Megfogalmazta, hogy a legfontosabb feladat a közvetett támogatási rendszer visszaállítása és stabilizálása, illetve a Nemzeti Filmintézet radikális reformja, amelynek élén többé nem lesznek politikai kinevezettek, a vezetői posztra nyílt pályázatot írnak majd ki. Egy politikafüggetlen, több ablakos rendszert hoznak létre, amelyben a döntések kizárólag szakmai alapon történnek majd, a döntőbizottság független lesz és rotálódni fog. Szabadság és sokszínűség a hívószavak. Elsőként kezdeményezik a V4-ekkel közös filmalap megnyitását, illetve a tévék szerepvállalását. Meg kell teremteni a magyar vidék filmes kultúráját, a magyar filmnek mindenhova el kell jutnia. Stratrégiai feladatnak tekintik a felsőoktatás megreformálását. „Szabad ország, szabad egyetem.” Az elszámoltatás megkezdése lesz az első feladat a kormány megalakulása után, amely a magyar filmszakmára is kiterjed majd. „A szakmát meg kell hallgatni, ez a közös munka alapja” – mondta Nagy Ervin, majd végezetül türelmet kért a filmes szakmától, mivel nem fog minden egy varázsütésre megváltozni, ez egy hosszú folyamat lesz. „A minőség és a teljesítmény fog számítani” – zárta szavait.

Fotók: Jóbi Gergő (Filmreform)

Veiszer Alinda moderálta a beszélgetést, aki beszámolt arról, milyen felemelő érzés volt a Filmreform 2026 első találkozóján részt venni, néhány héttel ezelőtt. Majd színpadra szólítja Kolozsi Lászlót forgatókönyvíró, a Filmreform 2026 egyik kezdeményezőjét, aki bemutatja a többieket, Bagota Bélát, dr. Joó Tamást, dr. Szy Marcellt, Gosztola Ábrist és Szemerey Bencét, majd elmesélte a Filmreform megalakulásának első lépéseit. Az volt a cél, hogy összecsatornázzák a magyar filmszakma képviselőit és kérjenek tőlük javaslatokat arról, hogyan kellene a filmszakmának működni. A MADOKE már meglévő anyagát, a „White Paper”-t vették ehhez alapul. „Demokrácia, transzparencia, átláthatóság a 3 jelszava a mozgalomnak” – mondta Kolozsi. Ezután színpadra lépett 27 szakmai szervezet képviselője, illetve a közönség soraiban helyet foglaló szervezetek képviselőit is bemutatták.

„Nem elveszett nemzedék” – Egy „filmrendszerváltás” küszöbén

2026. május 4.

„Anything you build on a large scale or with intense passion invites chaos” – ezt állítólag Coppola mondta, és ez jutott eszembe április közepén, amikor a magyarországi választások táján felbolydult az egész filmszakma. A jótékony káosz központjától kissé távolabbról, Kolozsvárról nézve csak kapkodjuk a fejünket: elképesztően izgalmas ez a zsongás, amely alig két hét alatt máris mintha új és egységes medret vésett volna magának a magyar kulturális préri közepén.

Olvasd tovább

Ugrin Julianna elmondta, hogy az össz-szakmai „White Paper” anyaga nem egy végleges dokumentum, hanem egy felvetés. Közel 100 oldalnyi beérkezett javaslat az alapja ennek a csomagnak. Ennek alapvetéseit kívánják most összefoglalni.

Becz Péter folytatta az ismertetést, elmondása szerint az anyag legfontosabb állítása, hogy nem a teljes intézményrendszer lebontására van szükség, hanem a rendszer reformjára, átlátható és kiszámítható műkődésre. Az állami támogatások elosztásáért felelős szervezet élén nem politikai, hanem szakmai képviselő álljon, a politikai megbízottnak ne legyen beleszólása a döntésekbe. A döntőbizottság tagjai folyamatosan rotálódjanak. A megbízott kormányzati képviselő és a filmszakma képviselői folyamatos párbeszédben legyenek. A magyar film jövőjéről ne a szakma nélkül szülessenek döntések.

Temple Réka animációs producer vette át a szót, aki a sürgető problémákról, a helyreállításról és a folytonosságról beszélt. Ezek közül az első a 30%-os visszatérítés visszaállítása. Magyaroszág regionális pozícióját és külföldi megítélését is veszélyezteti, ha ez nem áll helyre. A másik rövidtávú kérdés a kontinuitás: ne legyen finanszírozási vákuum az átállás folyamán. A művészeti oktatás autonómiája is nagyon fontos, illetve elengedhetetlen az átvilágítás. Stabilitást, bizalmat és átláthatóságot kell teremteni első körben.

Kocsis Ágnes filmrendező folytatta az ismertetőt, amely szerint középtávon a reform célja a finanszírozási rendszer átalakítása. Az állami támogatás döntő fontosságú, de más forrásoknak is nagyobb szerepet kell kapnia: adóvisszatérítés, koprodukciók, nemzeti filmalapok, a televíziók és streaming csatornák szerepvállalása, szponzoráció. A többablakos rendszer tovább növelné az elkészült alkotások sokszínűségét. A javaslat több bizottság felállítását támogatja, hiszen másképp kell megítélni a különböző filmtípusokat, műfajokat és formátumokat. A film és média oktatás, könyvkiadás, szakmai folyóiratok, médiumok, filmfesztiválok, filmforgalmazás és a filmterjesztés, az art mozi hálózat és a marketing megreformálása is nagyon fontos a középtávú tervek között.

Deák Dániel már a távolabbi perspektívákra tért rá, elmondása szerint a magyar film jövőjét illetően az új, korszerű Filmtörvény megalkotása kulcsfontosságú. Alkotói szabadság, finanszírozási bizonyosság, nemzetközi versenyképesség egyaránt kell, hogy biztosítva legyen. Átlátható és egységes szabályozásra van szükség, az adózás terén is. A harmadik nagy terület a regionális fejlesztés, hogy megszűnjön a Budapest központúság a filmszakmában. Regionális Filmalapok létrehozása is szerepel a hosszútávú tervek között. Fontos cél, hogy Európa meghatározó filmes központjává váljon Magyaroszág, ne csak szervízprodukciók kapcsán, de a saját kreatív tartalmak létrehozása ürügyén is.

Újra dr. Ugrin Julianna vette át a szót, hogy lezárja a gondolatmenetet. Elmondása szerint mintegy 30 szakmai szervezet összefogásával indult el a reform, amelynek célja az, hogy a szakmai tudás valóban része legyen a magyar film jövőjéről szóló döntéseknek. Párbeszédre hívja a döntéshozókat ezekben a kérdésekben. A Filmreform 2026 egy meghívás a közös munkára, mind a szakma, mind a politika képviselőinek.

Veiszer Alinda színpadra szólította Nagy Ervint, aki átvette a „White Paper” dokumentumot. Ervin nagyon bíztatónak tartotta azt a tényt, hogy a kormányzat és a Filmreform 2026 céljai között nagyon sok az átfedés. Elmondta, hogy a magyar filmszakmát évtizedek óta családjának tekinti és elhivatottan, elszántan fogja képviselni. „Mostantól biztonságban vagytok!” – zárta beszédét a kulturális kormányzat képviselője.