Valakit megöltek

Fekete-fehér, amerikai, 88 perc, 1944

Magyar cím

Valakit megöltek

Eredeti cím

Laura

Rendező

Otto Preminger

Író

Vera Caspary

Forgatókönyvíró

Jay Dratler, Samuel Hoffenstein, Elizabeth Reinhardt

Szereplők

Gene Tierney, Dana Andrews, Clifton Webb, Vincent Price, Judith Anderson

Operatőr

Lucien Ballard, Joseph LaShelle

Vágó

Louis R. Loeffler

Zene

David Raksin

Díszlettervező

Thomas Little

Jelmeztervező

Bonnie Cashin

Producer

Otto Preminger

Gyártó

Twentieth Century-Fox Film Corporation

Történet

McPherson az otthonában meggyilkolt Laura Hunt ügyében nyomoz. Értetlenül áll az ellentmondás előtt: ki akarhatott megölni egy lányt, akinek mindenki a hatása alá került. Még McPherson sem szabadulhat a festményen is látható lány bűvköréből. Aztán a nyomozás félútján valami egészen bizarr dolog történik: megjelenik a halottnak hitt személy. A nyomozónak tehát újra kell gondolnia az egész esetet.

Ezt írtuk a filmről:

Menekülő ember – A film noir és a thriller műfaji hatáskapcsolatai

Jelen tanulmányban annak szemrevételezése következik, hogy milyen hatáskapcsolatok mutathatók ki két klasszikus amerikai bűnügyi zsáner: a film noir és a thriller között.

Tanulmány, 2014. július 4. – írta Kovács Patrik

Olvasd tovább

Fontos filmek – de jó filmek? – Otto Preminger-portré 2.

Otto Preminger alkotóegyéniségének gyengesége, hogy filmjeinek hangvétele könnyen csúszik dogmatikus állásfoglalásba. Művészi egyenlege meglehetősen vegyes. Egyetlen kimagasló remekművet alkotott: az Egy gyilkosság anatómiáját. És két filmet, ami közel áll ehhez a szinthez: a Laura (1944), amely alapmű a noir műfajban, s a washingtoni berkekben játszódó Advise and Consent (1962).

Tanulmány, 2012. augusztus 22. – írta Kriston László

Olvasd tovább

Justitia Hollywoodba megy – Otto Preminger-portré 1.

Otto Preminger az Osztrák-Magyar Monarchiában született a bécsi főügyész fiaként. Ez nem puszta életrajzi adalék, hanem kulcs Preminger (1905–1986) életművéhez. Fontos témákról rendezett filmeket, melyekben valamilyen módon mindig szerepet kapott az emberek cselekvési terét szabályozó jogrend. Az idei Locarnói Filmfesztivál retrospektívet prezentált a goromba mester gondolatébresztő műveiből.

Tanulmány, 2012. augusztus 20. – írta Kriston László

Olvasd tovább

Marcsik és Juliskák – A celluloid királynői

Ha egy nő az első találkozás után nem árulja el vezetéknevét, lehet titokzatos vagy tartózkodó. Ha egy nő keresztnevén mutatkozik be, lehet közvetlen vagy bizalmatlan. A moziműsor vagy a filmlexikon böngészésekor a filmcím az első találkozás néző és mű között, így a későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése végett nem árt tisztában lenni a filmművészet címtani etikettjével. Egy filmcím lehet titokzatos, tartózkodó vagy bizalmatlan, de a néző nem.

Tanulmány, 2003. május 15. – írta Csillag Marci

Olvasd tovább

„A félelem öröme” – A thriller műfajtörténete 3/1. (A kezdetektől 1955-ig)

A harmincas években kifejlődő thriller útját Alfred Hitchcock jelölte ki. Néhány kismestertől eltekintve a következő két évtizedben (sokak szerint azután is) szinte a műfaj egyedüli királya volt. Ars poeticája: hogy meg ne alvadjon ereinkben a vér, a borzongást mesterségesen kell előidéznünk, s erre a film a legalkalmasabb médium.

Tanulmány, 2003. augusztus 15. – írta Vajda Judit

Olvasd tovább