M - Egy város keresi a gyilkost
Történet
A korabeli Berlin a színhelye Fritz Lang első hangosfilmjének, filmtörténeti klasszikussá lett krimijének. A kor teljes tömeglélektani freskója tárul elénk, az azóta is számtalanszor idézett, lenyűgöző képi és hangmegoldásokkal. A düsseldorfi rémről mintázott gyerekgyilkos Hans Beckert nemcsak a rendőrség, hanem a "jóhírét" féltő alvilág is üldözi és végül az utóbbi képviselői fogják el, hogy ítélkezzenek felette.
Ezt írtuk a filmről:
Menekülő ember – A film noir és a thriller műfaji hatáskapcsolatai
Jelen tanulmányban annak szemrevételezése következik, hogy milyen hatáskapcsolatok mutathatók ki két klasszikus amerikai bűnügyi zsáner: a film noir és a thriller között.
A német(országi) film rövid története 1.
Noha a Skladanowsky-testvérek, Max és Emil a berlini Wintergarten Varietében már 1895-ben megtartotta a világ első filmbemutatóját, a mozgókép, „a mozi születése" mégsem a németek neve alatt íródott be a krónikákba.
Perverzió és paranoia – A thriller műfajtörténete 3/2. (1960-1979)
A hatvanas-hetvenes években a thriller műfajban két fő irányvonalat különíthetünk el: a pszichothriller alműfaját, amely leginkább a horrorral mutat rokonságot, illetve a kémtörténetek és a politika ihlette paranoia-filmekét. Mindkettőben az emberiség legsötétebb és legbetegebb arca jelenik meg.
„A félelem öröme” – A thriller műfajtörténete 3/1. (A kezdetektől 1955-ig)
A harmincas években kifejlődő thriller útját Alfred Hitchcock jelölte ki. Néhány kismestertől eltekintve a következő két évtizedben (sokak szerint azután is) szinte a műfaj egyedüli királya volt. Ars poeticája: hogy meg ne alvadjon ereinkben a vér, a borzongást mesterségesen kell előidéznünk, s erre a film a legalkalmasabb médium.
Noir-rendezők: Lang, Siodmak, Wilder, Ulmer – A film noir 3/2.
Mint ahogy arról már szó esett, a film noir mindenekelőtt egy erőteljes hangulat filmen való megjelenítése. A hangnem vészjósló (okkal az) és pesszimista, a bukás mindvégig a „levegőben van”, a végzetszerűség egyre nyilvánvalóbb. A hangsúly tehát az atmoszféra megteremtésén van, s ebben a rendező nélkülözhetetlen „tettestársa” az operatőr.