Báthory – A legenda másik arca

Színes, amerikai, angol, cseh, magyar, szlovák, 138 perc, 2008

Magyar cím

Eredeti cím

Bathory

Rendező

Juraj Jakubisko

Forgatókönyvíró

Juraj Jakubisko, John Paul Chapple

Szereplők

Anna Friel, Antony Byrne, Bolek Polívka, Deana Horváthová, Franco Nero, Hans Matheson, Jaromír Nosek, Jirí Mádl, Karel Roden, Lucie Vondrácková, Monika Hilmerová, Vincent Regan

Operatőr

Ján Duris

Vágó

Chris Blunden

Zene

Simon Boswell

Jelmeztervező

Patkós Júlia

Producer

Mike Downey, Deana Horváthová, Thom Mount

Gyártó

Eurofilm Stúdió, Film and Music Entertainment, Jakubisko Film Slovakia

Honlap

www.ceskatelevize.cz/specialy/bathory

Történet

A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik.

Videó, előzetes, trailer

Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film!

Ezt írtuk a filmről:

Csalódni tudni kell – Juraj Jakubisko: Bathory / Báthory – A legenda másik arca

A Báthory Erzsébet-mítosz, -élettörténet újabb filmes egyvelegbe lett mártva. Ezúttal egy szlovák szuperrendező szuperprodukciójaként kel életre a mese, mi meg ismét az orrunkat lógatva húzódunk el a vászon elől. A vérfürdőből, a drakulanénikből, a hamis történelmi rekonstrukciókból elég volt – ilyen formában, legalábbis.

Kritika, 2009. szeptember 3. – írta Iszlai József

Olvasd tovább