A 22-es csapdája

Olaszország, 1943. Cathcart ezredes folyton emeli az amerikai bombázópilóták bevetésének számát. Yossarian kapitánynak és társainak nincs más lehetősége, minthogy megpróbálja orvosi úton leszereltetni magát. Ezzel azonban beleesnek a huszonkettes paragrafus csapdájába. A szabály szerint ugyanis leszerelni csak azt a katonát lehet, aki ezt az elmeállapotára hivatkozva kéri. Aki viszont ezt kéri, az nyilvánvalóan nem lehet őrült, csup [...]

Kapcsolódó cikk:

• Farkasok és bárányok – Mike Nichols-portré

The Kremlin Letter

Kapcsolódó cikk:

• Matt százhatvan lépésben – Max von Sydow-portré

Casino Royale

A 007-es ügynököt visszahívják a nyugdíjból, mert az oroszok újra támadásba lendültek. James Bond kivételesen ravasz tervet eszel ki: megsokszorozza önmagát, így nem egy, hanem sok kis 007-es ügynök száll szembe az ellenséggel. Az Ian Fleming regényén alapuló paródiában a kor legnagyobb színészei komédiáznak.

Kapcsolódó cikkek:

• „A nevem Bond. James Bond.” – Ötvenéves a 007-es ügynök 2.
• A hős, a lányok és a nők – James Bond és a szebbik nem
• „A nevem Bond. James Bond.” – Ötvenéves a 007-es ügynök 1.
• Az írás nem elég – A Bond-filmek adaptáció-hullámai
• Az utolsó Cézár – A Columbia stúdió története II.

Egy ember az örökkévalóságnak

Az Utópia című munkájáról ismert Morus kora a XVI. század közepének Angliája elevenedik meg ebben az Oscar-esővel díjazott filmben, amelynek középpontjában Morus Tamás és VIII. Henrik konfliktusa áll: Morus ellenzi a király válását, s ezért az életével fizet.

Elolvasom a kritikát

A gonosz érintése

Welles egy tisztességtelen rendőrfőnököt alakít, aki egy zavaros bűneset kapcsán hamisan vádol meg egy mexikói származású fiatalembert. Saját kedvére és arcára formálja a törvényt, egészen addig, amíg fel nem tűnik a színen a Charlton Heston alakította kábítószerügyekre szakosodott nyomozó, és össze nem csap a vakbuzgó rendőrfőnökkel, miután megismeri annak sötét m [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A zseni érintése – Csapón kívül 35.: Touch of Evil / A gonosz érintése
• A domináns nyomozó alkonya – Magándetektív-noir és modernizmus kapcsolata a Hollywoodi Reneszánszban 1.
• A birodalom bukása – A Universal stúdió története II.

Az óra körbejár

Orson Welles világhírű filmje a második világháború után játszódik. A háborús bűnösök után kutató nyomozó javaslatára szabadon engednek egy volt nácit, hogy egy igazi nagyvad, az Amerikában bujkáló Franz Kindler nyomára vezesse őket.

Kapcsolódó cikk:

• „A félelem öröme” – A thriller műfajtörténete 3/1. (A kezdetektől 1955-ig)

Aranypolgár

"Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. A főszereplő Charles Foster Kane, aki arra született, hogy nagy ember legyen. Egyszerű emberként indult, de kis szerencsével mindig felismerte a környezetében lévő lehetőségeket és képes volt azt saját hasznára fordítani. Újságjai voltak, rádi [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Hitchcock zeneszerzője voltam – Bernard Herrmann-portré
• Gondold meg jól – DSLR-videózás I.
• Enyém, tiéd, övé… New York mindenkié? – New York filmen
• Iránytalan történet – Az RKO stúdió története
• Filmtörténet tizennégy részben (VIII.) – Hollywood aranykora – Az amerikai hangosfilm a harmincas évektől az ötvenesekig