Nárcisz és Psyché

A Weöres Sándor Psyché című verses regénye alapján készült film "fantasztikus", romantikus szerelmi vízió. Weöres irodalmi leleménye az, hogy Lónyai Erzsébet, a XVIII-XIX. század fordulójára álmodott felvilágosult költőnő és cigány-grófnő képzeletbeli történetét Ungvárnémeti Tóth László, a XIX. században valóban élt, töredékes életművű, tragikus sorsú, rövid életű tudós, költ [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Bódy Gábor műhelye – Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2.
• Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja
• Szerzői vágás? – Gondolatok a rendezői változatokról 2.
• „Egy ínyenc nem lehet válogatós!” – Látványfilmek maratonja, Kolozsvár – Tranzit Ház, 2003. október 24.
• „A legapróbb részletekre kiterjedő víziók” – Rendezőportrék: Bódy Gábor

Pacsirta

Vajkayék hosszú évek óta görcsösen reménykednek abban, hogy szerencsétlen, csúf lányuk végre megtalálja társát s a boldogságot. Most is azért küldik el Pacsirtát néhány napra a rokonokhoz, hogy bemutassák a háromgyermekes, özvegy ispánnak. A magára maradt házaspár ismét összetalálkozik a régi barátokkal. Színházba is elmennek, ahol már évek óta nem jártak, mert Pacsirta [...]

Kapcsolódó cikk:

• Egy boldogságkutató a diktatúrákban – Rendezőportrék: Ranódy László

Nem ér a nevem

A szürke hétköznapok szürke hőse, az áldozatkész, elvált mozipénztárosnő, Etelka balatoni beutalót kap. Barátnője tanácsára megpróbálja felfedezni az életet. Etelkát mintha kicserélték volna: új frizura, új ruhák, rúzs és cicoma. Először a cseh művészvendéggel ismerkedik, de fiatal szobatársa, Takács Anna elhalássza előle a férfit. A jó modorú és szerény özvegy, Pintér [...]

Kapcsolódó cikk:

• A magyar film komikusa – Emlékezés az 50 éve elhunyt Latabár Kálmánra

Csempészek

A film a 30-as években, a magyar-román határ mentén játszódik. Anyica, a román özvegyasszony és a magyar nincstelen napszámos, Mihály, nyomorúságukban, életük kockáztatásával kénytelenek átjárni a határon. Csempészárujukra mindig van vevő. Hiába akarják abbahagyni, tehetetlenek sorsukkal szemben, ez okozza tragédiájukat is.

Kapcsolódó cikkek:

• A magyar film erdélyi dívája – Bara Margit pályaképe
• A lírai realizmus mestere – Rendezőportrék: Máriássy Félix

Kalotaszegi madonna

Kalotafőről, a hegyek közé zárt falubeli magányból indul és római ösztöndíjon, nagysikerű kiállításokon, nagyvilági életen át ível a fiatal festő és modellje, a “kalotaszegi madonna” szerelmének története. A világtól elvonultan él a fiatal, tehetséges festő, Hegyi Ádám. Egy fiatal lány szerelme fellobbantja benne a világ, a hírnév, a fejlődés utáni vágyat.

Egy bolond százat csinál

Mihez kezdjen az ember, amikor kirúgták az állásából? Hát, erre sok recept van, íme egy jó ötlet: Ha a szerencsétlenül járt "dolgozó" történetesen főpincér, a másik meg karmester, akkor az a legjobb, ha mindketten beülnek - most már "vendégként" - ugyanabba a mulatóba, ahol mind ez idáig dolgoztak. Dömötör, a főpincér még állszakállt is ragaszt. A bonyodalom [...]

Kapcsolódó cikk:

• A magyar film komikusa – Emlékezés az 50 éve elhunyt Latabár Kálmánra

Emberek a havason

Erdélyi havasok. Felhők, fenyők, kis ház. Itt él Csutak Gergely székely favágó a feleségével, Annával és Gergővel, a kisfiúkkal. A táj szépsége, a természet közelsége mégsem hoz töretlen boldogságot. A szép fiatalasszonyra szemet vet a munkaadó, míg férje távol van. Anna elmenekül, de a szakadékba zuhan. Gergely halálos bosszút áll. Bebörtönzik, de amikor lehull [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Szőts István, a mértékegység – Interjú Fazekas Eszterrel, a MaNDA restaurátor-filmtörténészével
• Karikázó kisfiú, ellenfényben – Szőts István (1913–1999)
• „A szépségbe menekülő művészet utolsó harmonikus pillanata” – Rendezőportrék: Szőts István