Hadik

1757. Hadik András és csapata a történelem legmerészebb huszárcsínyére készül. A hétéves háborúban Mária Terézia különleges feladatot bíz Hadikra: huszáregységével titokban nyomuljon előre Berlinig, hogy Nagy Frigyes porosz király távollétében elfoglalják és megsarcolják az ellenséges fővárost. Hadik és katonái az éjszaka leple és mindössze hat nap alatt tették meg a 450 kilom [...]

Vándorszínészek

 A 19. században egy maroknyi vándorszínészről egy ifjú, bujdosó katonát is befogad a társulatba. A fiatal katona azt hiszi, megmenekült, pedig még nem is sejti, hogy lesz itt még akasztás, csábítás, párbaj meg szerelem – és nem csak a színpadon.

Elolvasom a kritikát

Üvegtigris 3

Egy fogpiszkáló, egy lövés, egy megkeseredett orvos és egy jókor érkező luxuskocsi - ennyi elég, hogy Lali meghozza élete nagy döntését: mindent maga mögött hagy és lelép. Az Üvegtigris váratlan vendége, Feri, a budapesti sztárügyvéd - bár nem tervezte -, a büfénél marad, míg Lali - bár nem tervezte -, az ügyvéd Bentley kabriójában marad.

Kapcsolódó cikkek:

• Romániai és magyarországi moziba járási szokásokról
• „Szexfilmtetsz, tesztfilmszett, feszt texmex” – 11. Filmtettfeszt, 2011. október 6–9., Kolozsvár
• Laliék már a spájzban vannak – Rudolf Péter: Üvegtigris 3

Koccanás

Kietlen útkereszteződés valahol Magyarországon, Kelet-Európában, vagy a világon bárhol. Hatalmas, zajos reggeli forgalom, majd egyszerre nagy csattanással és csörömpöléssel minden jármű leáll. Az útkereszteződésben a mai magyar – és nem csak magyar – társadalom jellegzetes figurái verődnek össze, a hajléktalantól a milliomosig, az építési vállalkozótól a menedzserig, a tisztviselőtől a rendőrökig, az idős, nyugdíjas [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Egy cinehippi beszámolója a Filmtettfesztről – Kolozsvár, október 29 – november 1.
• És mégsem mozog a Föld! – Török Ferenc: Koccanás

A hetedik kör

A film az elmúlt években Magyarországon megtörtént, megmagyarázhatatlannak tűnő tragikus események motívumaiból építkezik. Elsősorban azt az atmoszférát kívánja bemutatni, amiben ezek a dolgok megtörténtek, megtörténhettek, egyfajta látleletet adva korunk összezavarodott lelkületéről. A történet a kamaszkorról, az élet és a halál különös megtapasztalásáról szól, amikor a gyermekekben szinte egyszerre ébred fel [...]

Kapcsolódó cikkek:

• „Ha el tudsz mondani valamit a kaszkadőrmutatvánnyal, az művészet” – Interjú Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőrszakértővel
• A halál fiai – Sopsits Árpád: A hetedik kör

Egy bolond százat csinál

László Dömötör, az elvált anyakönyvvezető a volt feleségétől éppúgy nem tud szabadulni, mint a házasságoktól. Elszántan próbál új szerelemre találni, kevés sikerrel. Miután Dömötör feszültségoldóként bepiál a munkahelyén, és az egyik esküvőt fenekestül felfogatja, a főnöke kirúgja. Távozás közben megpillant egy tudósítást Láz [...]

Kapcsolódó cikk:

• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története

Budakeszi srácok

Magyarország, 50-es évek. Istvánka érzékeny, példaképre, barátságra vágyó kisfiú, kinek édesapja - még az ő születése előtt - meghalt a háborúban. Az iskolakezdés előtt, édesanyja magához veszi, és vidékről felviszi a fővárosba. Egy nap találkozik Márity Lacival, a 21 éves budakeszi nagyfiúval, aki ettől kezdve nemcsak focizni jár vele, de a legtitkosabb kérdéseire is választ ad. A [...]

Elolvasom a kritikát

Magyar vándor

Hont foglalni indul a magyar. Az Etelközben átmulatott búcsúéjszaka után ébredező hét vezér azonban már csak hűlt helyét találja a magyarjainak. Márpedig nélkülük új hazát találni nem lehet. Lóra kapnak hát, hogy felkutassák a szeretett népet. Fiaikat keresve bejárják a magyar történelmet, Az egyszerre komikus és tragikomikus kalandtúra során várak helyett hotelszobákat foglalnak el, ellenség [...]

Kapcsolódó cikk:

• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története

Világszám!

Slomónak, a vándorcirkusz bohócának ikrei születnek a kilencszáztizes évek elején. Dodó és Naftalin, apjuk mesterségét követve gyakran lépnek fel együtt bohócként, artistaként, illúzionistaként. Az ötvenes évek elején, a Nagycirkusz ünnepi előadásán balul sül el egy merész tréfájuk. Bár a történtekért Naftalin felelős, mégis Dodó kerül börtönbe, s hosszú évekre elszakadnak [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A humor és a magyar film – Min is nevetünk mi, magyarok?
• Sorstalan játékfilmpaletta – 36. Magyar Filmszemle – Budapest, 2005. február 1–8. – Játékfilmek

A hídember

A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában, és egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be. A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét, és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála v [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja
• „Ha el tudsz mondani valamit a kaszkadőrmutatvánnyal, az művészet” – Interjú Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőrszakértővel
• Öreg rókák, béta és állami költségvetés – Versenyen kívüli játékfilmek szekció. Budapest, Mamut mozi, 2003. január 28. – február 4.