Az éjszakám a nappalod

Novák nem tud aludni. Amióta odaköltözött a barátnőjéhez, egy percre sem hunyta le a szemét. Nappal dolgozik, éjszakánként az utcákat járja: olyan helyekre és olyan emberek közé keveredik el, akiknek nem is álmodott a létezéséről. Bulizik, ismerkedik, élvezi a kettős életet, mindazt, amit ez az eddig ismeretlen Budapest kínál.

Elolvasom a kritikát

Mancs

Fehér Zoltán villamosszerelő és felesége, Eszter első gyermeküket várják. Zoli elhunyt öreg barátjától egy hiperaktív németjuhász kölyköt örököl, akit épülő hegyi házába fogad be, de felesége előtt titokban tartja. A kutyát Mancsnak nevezi el, minden szabadidejét vele tölti, kitűnő mentőkutyává képzi, azonban hazugságai miatt a családjában és a munkahelyén egyre nagyobb bajba [...]

Elolvasom a kritikát

Isztambul

Európa-szerte tipikus jelenség, hogy évtizedes házasságok fordulóponthoz érnek a felnőtt gyermekek kirepülése után. Gyakorta elfordul, hogy a férfiak új házasságot kötnek, s a nők egyedül maradnak. Van-e reménye egy elhagyott nőnek ötven éves kora felett új életet kezdeni? A mi történetünkben egy középkorú budapesti nőt harminc év házasság után hagy el a férje. Mind a család [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A gyermek fekvése – I. TIFFszereda, június 26–30, Csíkszereda
• Nem egy generációs film – 12. Filmtettfeszt: Török Ferenc és Garas Dániel az Isztambulról
• Családi kör(utazás)? – Török Ferenc: Isztambul

Barlang

Figyelmi gyakorlatok 2009-ben, Európa közepén, Északkelet-Magyarországon.

Kapcsolódó cikk:

• Megpróbálni a lehetetlent – Dokumentumfilmek a Szemlén

A lefejezett kakas

A megható és fájdalmas nagykorúvá válásról szóló történet szélsőségesen változó korban játszódik: 1944. augusztus 23-án egy erdélyi szász kisvárosban a 16 éves Goldschmidt Félix osztálytársaira vár, akikel érettségi ünnepségüket ülik. A hagyományos ünnepséggel azonban az iskolától való távozásnál sokkal komorabb távozás veszi kezdetét. A történet izgalmas alkotóeleme az [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Adtam magamnak három évet... – Interjú Kántor László producerrel
• A Radu Gabrea-„eset”
• Ahol berepülhet a fejetlen kakas – Beszámoló A lefejezett kakas forgatásáról
• A kiherélt kakas – Radu Gabrea: Der geköpfte Hahn / Cocoşul decapitat / A lefejezett kakas
• Drakulának már csak fesztivállogóra futja – 6. TIFF, Kolozsvár, 2007.

Dallas Pashamende

Radu Dima, a tanítóvá lett cigány tizenkét év után visszatér szülőfalujába, Dallasba. A barakkokból álló település egy apokaliptikus állapotokat tükröző szeméttelep mellett fekvő völgyben terül el. Nincs víz, villany, csatorna. Mindenütt sistergés, gomolygó füst. Az emberek szürke, arctalan alakokként mozognak a szinte lihegő, gigászi szeméthalmon. Papírt, fémet, üveget gyűjtenek. Ismeretlen fogalom itt a tulajdon, senkinek sincs [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Kulisszák mögött, kamera előtt IV. – Erdélyi filmszínészportrék: Bogdán Zsolt
• Kulisszák mögött, kamera előtt I. – Erdélyi filmszínészportrék: Pálffy Tibor
• Adtam magamnak három évet... – Interjú Kántor László producerrel
• „Ha el tudsz mondani valamit a kaszkadőrmutatvánnyal, az művészet” – Interjú Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőrszakértővel
• „A csók nem nagy teljesítmény“ – Beszélgetés Gryllus Dorkával
• Némán sármos, bolondot játszó Bivalyos – Pálffy Tibor filmes szerepeiről
• A szeméttelep melege – Pejó Róbert: Dallas Pashamende

Szezon

2003 nyarán három huszonéves fiatal - Guli, Virág és Nyéki Peti - tengődik Karcagon, a kelet-magyarországi kisvárosban. Néhány éve végeztek a debreceni vendéglátó-ipari szakközépben, s most a helyi Flash diszkóban dolgoznak pultosként. A történet főszereplője Guli, nehezen találja helyét a sivár kisvárosi közegben. Anyja, aki férje halála miatt, születésétől kezdve egyedül [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Adtam magamnak három évet... – Interjú Kántor László producerrel
• A három testőr – Beszélgetés Török Ferenc filmrendezővel
• Karcag dream – Török Ferenc: Szezon

Kézművek, I - XXX

A dokumentumfilm-sorozat a Kárpát-medence régi, napjainkra szinte feledésbe merült kézműves mesterségeit és az ezekkel szorosan összefonódó népi hagyományokat mutatja be. Az egyes szakmák művelői munkájukon keresztül „szólalnak meg”: a szót a kép és a zene, a ritmus viszi.

Felmentő levél

A magyar ritmus formái című verstan szerzőjének állít emléket a film.