Nem vagyok a barátod

Sára szereti Márkot. Gyerekük lesz. Márk is szereti Sárát – a maga módján. Márk szereti Sophie-t is. Sophie is szereti Márkot. De Sophie nem szereti, ha átverik. Inkább azt szereti, ha kényeztetik. És András szereti kényeztetni Sophie-t.

Kapcsolódó cikkek:

• Egy cinehippi beszámolója a Filmtettfesztről – Kolozsvár, október 29 – november 1.
• Veszedelmes (v)iszonyok – Pálfi György: Nem vagyok a barátod / Nem leszek a barátod

Vallomás

Az apa megkeresi a lányát, aki már régóta külön utakon jár. Az apa egyetlen napba sűrítve próbálja átadni egész élete bölcsességét, annak esszenciáját.

Kapcsolódó cikk:

• „A szolgája vagyok annak, ami váratlanul eszembe jut” – Interjú Lukáts Andor színésszel, rendezővel, forgatókönyvíróval

A fény ösvényei

A filmben két történet fut párhuzamosan: az első egy sikeres modellé, a második egy ötvösmesteré. A fény ösvényei kettejük pokoljárását mutatja be. Történeteik hasonlóan épülnek fel, és sajátos módon hatnak egymásra. Hosszú időbe telik, míg mindketten elfogadják sorsukat. Amikor megbékélnek önmagukkal, a szálak összefutnak: az ötvös, aki a látását, és a modell, aki a sz [...]

Kapcsolódó cikk:

• Sorstalan játékfilmpaletta – 36. Magyar Filmszemle – Budapest, 2005. február 1–8. – Játékfilmek

Brassói pályaudvar (szociotánc)

Milyenek a pályaudvarok? És milyen a "Brassói pályaudvar"? Ilyen? Vagy egészen más? Szerintünk ez a brassói pályaudvar pontosan olyan, mint amilyennek az ember elképzeli. Vonatra várakozó emberek, érkezőkre várakozók, de vannak, akik kikísérnek. És vannak, akik csak turistaként csellengenek. Mindenesetre az emberek esznek, pálinkát vagy borvizet iszogatnak, szotyit köpködnek a koszos kőpadlóra. Énekelnek, táncolnak. Élnek. Jönnek, mennek. A román [...]

Hazatérő képek - Szék

Kása „Buci” Béla a hetvenes évek óta jár zenét gyűjteni és fényképezni az erdélyi Szék községbe. A filmben végiglátogatja az ismerősöket, zenélnek, képeket nézve elevenítik föl a régi jobb időket.

Végtelen napló