Egy szobalány naplója
Történet
Célestine Normandiában egy vidéki nemesi családnál szobalány. A filmen az ő naplójának oldalai elevenednek meg. Úrnője vallási őrületben él, a ház feje pedig a cselédeket hajkurássza. A fiatal lány mindkettőjüknek kiszolgáltatott, miközben mélységesen meg is veti őket. Egyetlen barátja egy kilencéves kislány, akit azonban egy nap megerőszakolnak és meggyilkolnak. A cselekménynek ez a tragédia kerül a középpontjába, hiszen Célestine is nyomozásba kezd, miközben szép fokozatosan asszimilálódik a környezetéhez...
Videó, előzetes, trailer
Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film!Ezt írtuk a filmről:
„Ez az istentelen igéje…” – Buñuel eretnek „örömhírei”
Különös dolog, de amikor a Vatikán összeállította a legfontosabb vallási filmek listáját, egy olyan rendező moziját is kiválasztották, aki magát ateistának vallotta és filmjeiben permanensen kigúnyolta, sőt fölöslegesnek kiáltotta ki az egyházat. Luis Buñuel Nazarinja (1958) mégis a „hit” kérdéseinek egyik legkifejezőbb darabja és legnagyobb paradoxonja is a rendező „ateista” evangéliumának.
A fantom szabadsága – Luis Buñuel-portré III.
Buñuel az ötvenes években már bejáratott névnek számított Mexikóban: a közönség is szerette, s egyre több filmje jutott ki neves fesztiválokra. Az igazi díjeső és siker azonban szinte hatvanéves koráig váratott magára. Buñuel-portrénk utolsó része.
Kurtizánok Buñuel módra – Viridiana, Céléstine, Belle és Tristana
A buñueli filmfolyam 1960-as évtizede a meg-megtorpanó, nem lineáris – azaz nem csúcsra avagy nem örvénybe vezető – pályát bejáró nők felől is leírható. Bár anakronisztikus és képzavaros is ilyet írni, de ezek a nők akár egy szárnyasoltár tábláinak a főszereplői is lehetnének, avagy egy szeriális (s épp ezért végnélküli) képfolyam labirintusában bolyongva is találkozhatnának egymással.