Prospero könyvei
Történet
„A film Shakespeare utolsó művének, a Viharnak sajátos, ultramodern adaptációja, nem szöveghű és főleg nem történethű a feldolgozás. Greenaway extravagáns megjelenítési módjában, mely hihetetlen gazdagságú hatalmas látomás, műfaját - némi méltatlan blaszfémiával – úgy határozhatnám meg: ez egy barokk clip." (Bölcs István)
„Greenaway filmje a 80-as évek angol barokk stílusának legérettebb, talán kicsit túlérett darabja, amelyben rengeteg gyönyörködnivalót talál a néző, és amely valószínűleg eljutott egy bizonyos típusú filmművészet lehetőségeinek határáig." (Kovács András Bálint)
Ezt írtuk a filmről:
Peter Greenaway – a látvány m/bűvész
„Látvány: az, amit egységként felfogott képként, egy alkalommal látunk.”1 „A világ igazi misztériuma a láthatóban és nem a láthatatlanban rejlik.”2
Cselekmény-cselekménymentesség – Az alkotás megint kifog a kritikán
A cselekmény-cselekménymentesség az irodalom- és filmesztétika egyik legelnagyoltabban kezelt, és legkevésbé kidolgozott fogalma. Mi a cselekmény definíciója, ha van? A cselekmény meghatározása, a cselekmény kibontakoztatásának a módja egy adott kor önreflexiója is egyben. Mit értünk cselekménymentességen? Valóban cselekménymentesek lennének az ún. „cselekménymentes” filmek?