A düh
Történet
A manele-zene, a drogok és pokoli autóversenyek világában nem maradhatsz életbn, ha nem tudsz fizetni – olykor éppen mások életével.
A két főszereplőnek, Lucanak és Monanak nehéz a sorsa. Luca haverével, Felievel beszáll az autóversenyek törvénytelen világába, pénzt kér kölcsön a maffiavezér Gabonutól – és megnyeri azt a versenyt, amelyben vesztenie kellene. Ezzel hatalmas veszteséget okoz Gabonunak, aki jókora összegben fogadott a verseny előtt. A gengszter egyszerű számítással áll elő: a kölcsön + a "kár" értéke 7000 dollár – "kerek összeg", amire Lucanak egy nap és egy éjszaka alatt kell szert tennie.
A film fekete humora a semmiségek által vezérelt társadalmat gúnyolja, egy olyan világot, amelyben az emberek élete aprópénzt ér.
Ezt írtuk a filmről:
You can run, but you cannot hide
A tölgy (Balanţa) vége felé a Maia Morgenstern alakította szereplő voodoo-szerű szertartást végez, amikor egy tölgyfa alá temeti szekuritátés apja hamvait. „Tată bun, tată tiran, dragă, dragă tată…” („Jó apa, zsarnok apa, drága, drága apa...”) – ilyenformán hangzik a ráolvasás, ami által tanúi leszünk egy amúgy őrült és bosszúálló film egyik legnyugodtabb jelenetének. A hősnő derűsen búcsúzik egy borzalmas és bűzlő múlttól, ellenben a film Lucian Pintilie által rendezett rövidebb változatában ez a törés illuzórikusnak tűnik. A nővére átvette a szekuritátés stafétát az apjától, és a következő jelenetben ártatlan autóbuszutasok lemészárlását rendelte el.
Transilvania Filmfieszta – 2. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál – 2003. május 23–31., Kolozsvár
153 film, 70 vetítés, több mint 15.000 néző. Ilyen imponáló adatokkal dicsekedhet a 2. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál. Az idén már három felújított kolozsvári moziban folytak a vetítések, a Köztársaság moziban a nagyobb közönségsikerre számot tartó filmek, a Győzelem moziban a versenyfilmek és az új román filmek, a Művész moziban pedig különféle filmínyencségek, rendezői sorozatok és dokumentumfilmek kerültek vetítésre.
Piros pontok, idézetek – Radu Muntean: Furia / A düh
Ha nem is kérdezem, A düh elsõ tíz perce után meg tudnám mondani Radu Muntean kedvenc rendezõit: Cronenbergben és Kusturicában legalábbis biztos vagyok. De kezdjük elölrõl: a plakát nem gyõzött meg arról, hogy ezt a filmet érdemes megnézni. Ellenben mellette egy fénymásolt papírlapon használati utasításokat találok a filmhez. Köztük olyanokat is, hogy a film pattogatott kukoricával együtt fogyasztva káros az egészségre, hogy a mobiltelefonokat jó elõre ki kell kapcsolni, hogy ne tévesszük össze a sajátunkat a filmbéli szereplõkével. S hogy ne tévesszen meg senkit az, hogy a filmben játszik Adrian Copilu’ Minune1, ez a film nem róla szól.