Szörny Rt.
Történet
Amikor a felnőttek leoltják a gyerekszoba lámpáját, a szekrényből szörnyek bújnak elő, hogy ijesztgessék a kicsiket. Ezt minden gyerek tudja. Azt viszont kevesebben sejtik, hogy a rémes figurák nem azért huhognak, mert élvezik. Egyszerűen ez a munkájuk. Sully, az óriás szőrmók az egyik legsikeresebb alkalmazott a cégnél, ő a Szörny Rt. csúcsrémisztője. Asszisztensével, a kicsi, gömbölyded és egyszemű Mike Wazowskival járja az emberek világát, hogy sikolyokat, s ezzel a világának energiát gyűjtsön. A két menő rémisztő hétköznapjai azonban szőröstül-bőröstül kifordulnak, amikor egy Boo nevű kislány a szörnyek világába téved.
Videó, előzetes, trailer
Jobb ha tudod: a Filmtett nem videómegosztó, videóletöltő vagy torrentoldal, az oldalon általában a filmek előzetesei nézhetőek meg, nem a teljes film!Ezt írtuk a filmről:
Borzalommentes szörnyfilm – Dan Scanlon: Monsters University / Szörny Egyetem
Sokan tudjuk azt, hogy az egyetemi élet nem is olyan... szörnyű... Azonban fel kell hagynunk ezzel a meggyőződésünkkel rögtön, amint megnéztük a Szörny Egyetemet, amely bizony arról mesél nekünk, hogy egyes felsőoktatási intézmények esetében mindennaposak a borzalmak, a rettenetek. A Disney és a Pixar házasságának legújabb szörnyszülöttje akár amolyan Harry Potter-paródiaként is értelmezhető, amelyben botladozva és (majdnem) abszolút pátoszmentesen ugyan, de az ijedelmek megtestesítőinek szinkópás ritmusban alakuló karrierjei épülnek.
Nincs megállás – A burleszk öröksége az animációs filmben: 1. Az animációs hajszaburleszk
A legnagyobb karriert befutott filmes témák, illetve szituációk közül alighanem a hajsza a listavezetők egyike. Tipikusan mozgóképre kívánkozó jelenség: alapja a film médiumának esszenciáját jelentő mozgás, motiválja a főbb formanyelvi eszközök dinamizálását, legyen szó a kameramozgásról, illetve a vágásról.
Bogarak, trendek, robotok – Motívumok mutációi az animációs filmekben
„Posztmodern” világunkban már az animációs film sem a régi… Elmúlt az idő, amikor a rajzfilmfigurákat kétkezi munkával teremtette meg a mester. A megahertzek korában már a számítógép a demiurgosz, ő lehel lelket a digitalizált figurákba.
Komputer-töltőtoll – A számítógépes animáció rövid története
A hangosfilm bevezetése óta nem volt olyan nagy a felfordulás a moziiparban, mint amilyen mostanában, az analóg technikákról a digitálisakra áttérés időszakában: a hetvenes évektől mind markánsabban jelentkező folyamat úgyszólván napra-nap folyamatosan alakítja át a filmképet, reformálja meg a hagyományos mûfajokat, igazítja ki a történetvezetési technikákat, írja újjá a mozgóképről való gondolkozás módját. A digitális technológiák fejlődése egyes – borúlátó – prognózisok szerint hosszú távon a kreativitás elapasztását és az emberi tényező filmkészítésből való kiiktatását vonja maga után, azonban e jóslatokkal szemben egyelőre több kortárs jelenség is inkább a teremtő- és alkotóképesség megizmosodását jelzi.
Régi és új – Szerzőiség a Pixar-filmekben
Idén júniusban trilógiává bővül minden idők legsikeresebb komputer-animációs filmszériája, a Toy Story, és minden bizonnyal a harmadik felvonás is kiválóan muzsikál majd a mozikban. Ennek apropóján most megpróbáljuk feltárni, mi lehet a Pixar-alkotások sikerének titka, és hogy melyek azok a jellegzetes jegyek, amelyek a stúdió minden egyes munkájában felfedezhetőek.
Csodagyár – Disney-alkotások 2000–2009 között I.
1937-ben a Hófehérke és a hét törpével elindult a Disney-csodák sorozata. A Walt Disney Company rajzfilmjei egy szempillantás alatt a világ első számú kedvenceivé váltak. Hófehérke, Miki egér, Donald kacsa, Pán Péter és társai átélhetővé tették a csodákat, meséssé varázsolták a gyerekek mindennapjait, és nem utolsósorban szeretetre és kedvességre tanították őket. Hosszú évtizedek után a varázslat, némi átalakítással, még mindig működik.
CGI-ből plüssbe – Pete Docter: Monsters Inc. / Szörny Rt.
Eleddig csak fura hernyókra és nedves pókokra véletlenül lépő kislányok sejtették, hogy a rohamos és eszeveszett sikoltozás segít, bár ők is inkább ösztönből, mint velőt rázásuk teljes tudatában. Hogy mily módon lehet adott mennyiségű sikoltozásból villamos energiát, plüss-melléktermékeket, boldog kapitalista szörnyeket, léleknek kedves jóságokat és amúgy három nap alatt 63,5 millió dollárt nyerni mozijegyekből, azt mégis Disney/Pixar tudja a legjobban.