A Charlize Theron alakította elnökjelölt és a Seth Rogen által megformált hipszter újságíró románcának szinopszisát olvasva egy Trump-korszakot kritizáló politikai szatírával kevert komédiára számíthatunk. Aztán a moziszékben ülve esik le, hogy beültünk a Micsoda nő 2019-es remake-jére, amiben Julia Roberts a férfi, Richard Gere a nő, és még kevésbé találnak.
Seth Rogen évek óta dédelgetett projektje, a Sausage Party az ételek Toy Storyja. Annyi különbséggel, hogy itt az ételek néhol perceken át orgiáznak és csúnyán beszélnek, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne értékelhető animáció a nagy kolbászos truváj.
Kár, hogy még csak május van, így nem írhatjuk le, hogy a Rossz szomszédság az év vígjátéka. Egyéb meglepetések azért így is akadnak: a tinisztár Zac Efronról kiderül, hogy színészkedni tud és humorérzéke is akad, Seth Rogen pedig a füvesvígjátékok után Louie C.K. útjára lép.
Amikor e sorok írója azt hitte már, hogy a Judd Apatow, Evan Goldberg, Adam Sandler és még vagy harminc hollywoodi nagyranőtt kamasz nevével védjegyzett humor kifulladóban van, s a tengerentúli gagyizmust a szigorú tekintetű gyártók rövid időn belül felnőtté avatják, a helyzet valóban elő is állt. Az álomgyári egészestés tréfalaborban gondos kezek kettéhasítottak egy alműfajt: az „elviselhetetlenül blőd altesti” és a „csintalan intellektusú altesti” poénvilág szub/alrétegeire.
Jelen írás szerzőjét igazán nem lehet olyasmivel vádolni, hogy Judd Apatow- vagy Adam Sandler-rajongó lenne, sőt. De ez a nem kis mértékben önreflexív (eredeti címén kb. Vicces emberek) film viszont egy teljesen új szintre emeli az általuk művelt igen különös humort, aminek az a legfontosabb ismertetőjegye, hogy nem is vicces.