Címke: huszárik zoltán

Az átutazó – Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán

2019. március 26. – írta

Huszárik ugyan csupán két nagyjátékfilm erejéig volt köztünk – korai halála, félbeszakadt életműve súlyos vesztesége a magyar filmművészetnek –, munkássága során örökérvényű művek létrehozására törekedett. Ezt foglalja össze a Pintér Judit által szerkesztett kötet, méltó igényességgel adózva a rendező emlékének.

„A répa baba” – Beszélgetés a 85 éves Sára Sándorral

2018. május 21. – írta

Sára Sándor márciusban megkapta a Kossuth-nagydíjat. A legendás operatőr ennek apropóján elmesélte, miért fordult a történelmi filmek felé, hogyan próbálták ’56 után félreállítani, és miért terjesztette a korszak egyik emblematikus rendezője, hogy géppuskával kergette a forradalom alatt. Sára felelevenítette, hogyan éheztek a magyar filmesek Cannes-ban, miért tölt be különleges szerepet az életében Erdély, de elárulta azt is, mit gondol Szabó István ügynökmúltjáról, és miért nem akarta Máté Pétert főszereplőnek az első rendezésében.

A zseni bukása – Huszárik Zoltán: Csontváry (1980)

2017. július 1. – írta

Huszárik Zoltán második és egyben utolsó nagyjátékfilmje az elátkozott filmtervek közé tartozott, de a sok csapás ellenére is elkészült a rendező halála előtt. A Csontváry persze korántsem életrajzi film, inkább egy monumentális, ám kissé széteső mozgóképes ars poetica, amelybe Huszárik minden vívódását igyekezett belesűríteni a nagy művész és a társadalom ellentmondásos kapcsolatáról. A lesújtó kritika végül visszaigazolta félelmeit a kortársak kíméletlen ítéletével kapcsolatban. 

Négy filmes pályázatot írt ki a héten a Médiatanács

2013. február 13. – írta

A Médiatanács még január elején fogadta el a Magyar Média Mecenatúra program 2013-as támogatási tervét megemelt keretösszegekkel. A program célja, hogy hozzájáruljon a közösségi médiaszolgáltatók működési költségeihez, új műsorok gyártásához, illetve támogatást nyújtson új, független magyar filmes alkotások megszületéséhez. A tanács a héten négy filmes pályázat meghirdetéséről döntött.

Az első magyar „képíró” – Rendezőportrék: Huszárik Zoltán

2003. március 15. – írta

Huszárik Zoltán egy 1979-es interjúban talán elsőként alkalmazta a filmkészítésre ezt az azóta elterjedt kifejezést, amely a legtömörebben foglalja össze művészi tevékenységének lényegét. Egyszersmind utal arra a korszakra is, amelyben kiváló alkotásai megszülettek, hiszen Magyarországon a főként a Balázs Béla Stúdió köré csoportosuló művészek érdeklődésének középpontjában akkoriban a filmnyelvi kísérletek álltak. Huszáriknak azonban sikerült kitörnie a szakma által elismert, de főleg forgalmazási gondok miatt a nagyközönség számára elérhetetlen művek köréből – ami rajta kívül csak keveseknek adatott meg – és elveit, elképzeléseit fel nem adva megalkotni a magyar filmművészet egyik remekműveként számon tartott Szindbádot.

A festészet filmszerződése

2001. szeptember 15. – írta

A festészettel szerződött filmekben a pikturalizmus rálátást nyit nemcsak a filmfestészet, hanem a képszínház, a képköltészet, a képírás, a képes beszédés a képzene kaleidoszkópszerűen változékony alakzataira is.

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Szavazó

Melyik a kedvenc Hans Zimmer-filmzenéd?

Friss film és sorozat