„Tudtuk, hogy egy Nostradamus veszett el benne” – Jancsó 100: Csákány Zsuzsa Jancsó Miklósról

2021. augusztus 21. – írta Soós Tamás

…és Szabóról, Hernádiról, Aczélról, Oscarról, Mephistóról, és arról, hogy a százéves évfordulón még bélyegek leszünk, de aztán elfelejtik az embert.

Minden, amit a filmelőzetesekről tudni akartál – Interjú Köllő Killával, az Arany Blende trailer-díj alapítójával

2020. szeptember 24. – írta Soós Tamás

Miért alapít valaki díjat a filmelőzeteseknek? Tényleg lehet művészi értékű egy trailer? Mivel manipulálnak az előzetesek, és miért mesélik el egy-egy film komplett sztoriját? Köllő Killával, az Arany Blende trailer-díj és -adatbázis alapítójával beszélgettünk.

Előzetesben – Trailer-bűnök

2015. augusztus 28. – írta Pernecker Dávid

Willy kiszabadul, Bruce Willis halott, Tom Hanks hazatér a szigetről, a zöld szója pedig emberekből készül. Mindez kiderült a filmek előzeteséből, és a következő szövegből is. Spoiler alert.

A székely nyolcvanasok nemi kultúrájának fotogenitásáról – Sós Ágnes: Szerelempatak

2014. február 21. – írta Blos-Jáni Melinda

Jó érzékkel választott forrást Sós Ágnes rendező, amikor az idős korosztály erotikus történeteiből merített, hiszen nemcsak a társadalomtudósokat, hanem a széles közönséget is sikerült kíváncsivá tennie. A filmben szereplő 80 fölöttiek nem rejtik véka alá, amit a testi és a lelki szerelemről tapasztaltak. Az emberi tapasztalatok eme intim dimenzióját azonban nem mindegy, hogy milyen képekkel, módszerekkel teszik láthatóvá.

És akkor az utómunka – DSLR-videózás V.

2013. május 13. – írta Bán Attila

A negyedik részben ott hagytuk abba, hogy a forgatáson meghozott technikai döntések nagyban meghatározzák az utómunka folyamatát. Úgyhogy még egy kicsit visszakanyarodunk a forgatásra. Utolsó rész.

12. Filmtettfeszt: Lemhényi Réka vágó a Final Cutról

2012. október 8. – írta Zakariás Ágota

„A csilláron is lógtak” a nézők a Final Cut – Hölgyeim és Uraim (r. Pálfi György) kolozsvári vetítésén. A filmet egyik vágója, Lemhényi Réka mutatta be a nézőknek: alább a közönségtalálkozó átirata. Kérdezett: Gergely Zsuzsa.

Vágott-kép – Gondolatok a rendezői változatokról 1.

2011. február 25. – írta Ritter György

A filmgyűjtemények dolgozói restaurálások és kutatói munkák közben mindig egészítettek ki töredékes filmalkotásokat. Abel Gance és Fritz Lang munkái is átmentek ilyen restauráláson. Mégis az 1990-es évek fordulóján megjelent Michael Cimino A mennyország kapuja (Heaven’s Gate, 1980) című filmje és Ridley Scott Szárnyas fejvadásza (Blade Runner, 1982) apropóján a rendezői változat fogalma. Ez többszörös változásokkal ugyan, de manapság az alternatív forgalmazás egyik sajátosságává nőtte ki magát.

Türelem, agymunka – Beszélgetés Czakó Judit vágóval

2010. augusztus 15. – írta Csoma Emőke

„Próbáltam nem ott ülni a nyakukon végig. Szerintem nem lehet úgy semmit megtanulni, ha tudod, hogy ott van melletted valaki, aki úgyis segít. Hibázni kell, és akkor megérted, mit nem szabad. ”

Ari és ARRI – Beszélgetés Ari Károly vágóval

2008. március 31. – írta Libor Anita

Bár a vezetéknevem Libor, mégsincs az égvilágon semmi közöm a London InterBank Offered Rate-hez. Ari Károlyról is sokan gondolják azt, hogy több, mint névrokona a filmipari gépeket gyártó német ARRI cégnek. A nevek hasonlósága véletlen, Ari Károly azonban történetesen nagyon is szoros kapcsolatban áll az ARRI Laserrel.

Filmtörténet tizennégy részben (VI.) – Orosz montázsiskolák II.

2001. augusztus 15. – írta Geréb Anna

A montázs fejlődése Eisenstein elméletének megjelenésével vett új fordulatot. Az orosz mester filmjeiben később a harsány „attrakciók montázsa” helyébe fokozatosan a filozofikusabb, még elvontabb „intellektuális montázs” lép. Ám a hatalmas, műveletlen néptömegek közötti politikai agitációra a mindenféle „művészieskedéstől” mentes, egyszerű, közérthető mozgóképek a legalkalmasabbak. A pudovkini, majd a dovzsenkói stílussal a bonyolult montázsbűvészkedések kora végképp lejár.