Mobiltelefonon a Star Trek

2009. május 15. – írta a szerk.

A mobiltelefonok képernyőjére is beszáll az Enterprise űrhajó. Az Electronic Arts Mobile legújabb játéka ugyanis a nemrég mozikba került Star Trek film alapján készült: akciódús jelenetek és új kihívások a világűrben – tájékoztatott a Red Lemon Media.

Live Long and Prosper – J. J. Abrams: Star Trek

2009. május 11. – írta Jakab-Benke Nándor

Az (általunk eddig ismert) univerzum legsikeresebb sci-fi-franchise-át (bő 40 év alatt 5 tévésorozat 703 epizóddal; 10 mozifilm; rajzfilm, könyvek és temérdek rajongói produkció) gyökereitől újragondolni vulkán-, klingon- és emberpróbáló feladat. J. J. Abrams, a sorozattal egyidős, eddig inkább tévében bizonyító rendező ha nem is summa cum laude, de mindenképpen ügyesen vizsgázott trekológiából.

Megtréfálták a Star Trek-rajongókat

2009. április 9. – írta a szerk.

Szellemes poén áldozatai lettek a Star Trek-rajongók Texasban. Azért gyűltek össze, hogy megnézzenek egy klasszikus Star Trek-filmet, a Khan haragját, mellé pedig csemegeként tíz percet az új Star Trek-filmből. Ehhez képest kicsit másként történt a dolog – írja az EST.hu.

Máris folytatást terveznek a Star Trek folytatásának

2009. április 2. – írta a szerk.

Még be sem mutatták a J.J. Abrams rendezésében elkészült új Star Trek-filmet, a gyártó Paramount Pictures nekilátott a folytatás előkészítésének – tájékoztatott az MTI.

Az űrben szórják szét a Star Trek alkotójának és feleségének hamvait

2009. február 2. – írta a szerk.

Az űrben szórják szét 2012-ben a Star Trek című népszerű tudományos-fantasztikus tévésorozat alkotójának, Eugene Roddenberrynek (1921–1991) és feleségének, Majel Barrett-Roddenberry színésznőnek (1932–2008) a hamvait – jelentette be a ritka kegyeleti aktus végrehajtásával megbízott amerikai temetkezési vállalat.

Elhunyt a Star Trek First Ladyje

2008. december 22. – írta a szerk.

76 éves korában elhunyt Majel Barrett Roddenberry, a Star Trek atyjának, Gene Roddenberrynek a felesége.

Sci-fi-sorozatok

2005. június 15. – írta Dobolán Katalin

A sci-fi-sorozatok inkább sorozatok, mint sci-fik. A szappanoperák hétköznapi privátkalandjaival szemben azonban a sci-fi össznemzeti, eposzi történelmet tárgyal, s talán épp a sorozatok tükrözik leginkább az eposz képzetét: a hosszú sagák a mindenség vég nélküli haditörténelméről szólnak. Persze az eposszal szemben mindez a jövőben játszódik – elvileg. A még nem létező jövőt a múlt és a jelen konfigurálja: társadalmi, politikai, filozófiai, helyenként még tudományos kérdések is, bár talán azok a legkevésbé.

Irány az Id – A sci-fi története 4/2. (1939–1969)

2001. április 16. – írta Varró Attila

1939-től Európa egy minden képzeletet felülmúló fantasztikus történet színhelye lett, öt keserves esztendőre. Anti-utópiába illő diktátorok küldik egymás ellen szuperfegyverekkel ellátott csapataikat, gigászi küzdelem zajlik az óceánok fenekén és London felett, miközben titkos katonai laboratóriumok mélyén megszületik a század második felét döntő módon meghatározó két találmány: a számítógép és az atombomba.