Naiv szépség – Robert Guédiguian: A Kilimandzsáró hava / Les neiges du Kilimandjaro

2012. június 19. – írta Buzogány Klára

Robert Guédiguian filmjeivel kapcsolatban talán az a legfeltűnőbb, hogy teljes eddigi pályafutása során a főszerepekre ugyanazt a három színészt kérte fel. A délfrancia születésű rendező-producer eddig tizenhétszer forgatott a rendezői székből, és mindössze egyszer nem játszotta filmje valamelyik főszerepét Ariane Ascaride, Jean-Pierre Darroussin vagy Gérard Meylan. (Ketten közülük még ebben az egy filmben, a L'armée du crime című háborús drámában is felbukkannak mellékszereplőként.)

Szigorúan piszkos – Adrian Grünberg: Get The Gringo / How I Spent My Summer Vacation / Börtönregény

2012. június 15. – írta Jakab-Benke Nándor

Mel Gibson neve ma Hollywoodban felér egy istenkáromlással: az amerikai közönség nem nézi jól szemmel sztárjai magánéleti botlásait, így aztán a stúdiók úgy fordulnak el tőlük egyik napról a másikra, mint a leprástól. A rettenthetetlen Mel Gibson is látott jobb napokat, valaha hatalmas költségvetésből rendezett, manapság viszont hol jóbarátai, hol volt beosztottai csinálnak neki filmet Icon nevű produkciós cégével. A Get the Gringo is ilyen, az az Adrian Grünberg rendezte, aki az Apocalypto és más Gibson-filmek forgatásán még asszisztensként tevékenykedett.

Egyoldalú hibridötlet – Asger Leth: Man on a Ledge / Borotvaélen

2012. február 3. – írta Iszlai József

Jó, újszerű thrillerre várni egyfajta orosz rulett: nagyon kevés az esély, hogy a fegyver csőre legyen töltve, de ha a lövedék eldurran, akkor végre boldogan távozhatunk a moziból. Asger Leth fegyvere nem volt csőre töltve, pedig a golyó ott rejtőzött benne.

Eddie Murphy köszöni, jól van – Brett Ratner: Tower Heist / Hogyan lopjunk felhőkarcolót?

2011. november 18. – írta Kovács Patrik

Klasszikus felépítésű, komédiába oltott heist movie, mely a patinás alzsáner összes ordas közhelyét összehordja ugyan, mégsem lehet rá igazán haragudni.  Brett Ratner, a tisztességes iparos és írói ugyanis ügyesen beszélik a laza, bárgyú férfihumor nyelvét, mesés sztárgárdájuk kirobbanó formát nyújt, és mindennek tetejében még az évtizedek óta gyengélkedő Eddie Murphyt is sikerült rehabilitálniuk – legalábbis egy időre.

Spanyol játékfilm forog Budapesten

2011. november 17. – írta a szerk.

Fernando Colomo spanyol filmrendező megkezdte Budapesten legújabb filmjének forgatását A Picasso banda címmel. (filmhu)

Ezt láttuk a TIFF-en 1. – Primos / Laza esküvő; Akmareul Boatda / I Saw The Devil; Engelen / The Angel; Nokas

2011. június 5. – írta Jakab-Benke Nándor, Papp Attila Zsolt, Csoma Emőke

A 10. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál első napját kipihenve, újult erővel és lelkesedéssel fogtunk neki a hétvége kínálatának, ami nem kis meglepetéseket okozott kis csapatunk filmre éhes tagjainak.

Páncélpelenka – Antal Nimród: Armored / A szállítmány

2010. február 2. – írta Ferenczi Szilárd

Megszoktuk már manapság, hogy a gyerünk a moziba be! hideglelősen édes torokszorítását az első kockák után beálló fussunk, hogy ne kopjon a szemünk! combizomizzasztó pánikja váltja fel, és menekülnénk, ha nem szégyellnénk felállítani azt a négy csillogó szemű, kérődző alakot, aki a széksorok között megbújó egérutat őrzi. Még akkor is, mikor a tengerentúl harsány eszköztárával babráló atyánkfia tologat pár szebb napokat látott vén rókát a tarantinópontcomról összekopipésztelt forgatókönyv akkordjaira.

Ez már nem ugyanaz a ház... – Dennis Iliadis: The Last House on the Left / Az utolsó ház balra

2009. június 25. – írta Németh Barnabás

A mára önnön paródiájáva süllyedt Wes Craven valami megmagyarázhatatlan oknál fogva sorra dobja ki régi klasszikusait, hogy a filmvilág hiénái marakodjanak kicsit a zsíros koncon, majd kiköpjenek valamit, ami a legkevésbé sem hasonlít arra, ami a szájukba került.

Ember a magasban... és azon is túl – James Marsh: Man on Wire / Ember a magasban

2009. május 18. – írta Németh Barnabás

Ha egy filmplakáton manapság feltűnnek az egykori New York-i World Trade Center ikertornyai, az ember automatikusan a 2001-es tragédiára gondol, amely kitörölte a metropolisz sziluettjéből ezt a két csodálatos, égig érő tornyot. Bár kézenfekvő lett volna ide kifuttatni a szálakat, az Ember a magasban – nagyon okosan – még csak említést sem tesz ezen eseményről.

Embert próbáló celluloid – Randall Miller: Nobel Son

2009. március 10. – írta Ferenczi Szilárd

Egy működésképtelen család víg krimibe ágyazott története első hallásra felcsigázza érdeklődésünket, pláne ha értesülünk róla, hogy mindezt kannibalizmussal, kémiai Nobel-díjjal és egy pörgős rablással társították. Dörzsöljük a tenyerünket, lelki szemünk előtt megjelenik Hannibal Lecter és a néhány Nobel-díjas, amint Danny Ocean csapatával kacagva kapaszkodnak össze a mi szórakoztatásunkra.