A semmiből valamit – Beszélgetés Bálint Arthur operatőrrel

2009. augusztus 5. – írta Bíró László

A 8. Filmtett-Duna Műhely Alkotótábor operatőrcsoportját veterán táborlakó, Bálint Arthur vezette, aki filmes körökben tehetséges operatőrként és érzékeny rendezőként szerzett magának hírnevet. Idén minden forgatáson jelen volt, nyugodt, pontos tanácsaival, olykor csattanó humorával segítette négytagú operatőrcsapatát, de a rögtönzött stábok többi tagja is sokat tanulhatott tőle.

Egy testre épített kézikamera – Beszélgetés Khin András, steadicam operatőrrel

2006. november 15. – írta Libor Anita

Khin András a Magyar Televízióban képezte magát segédoperatőrré, majd focus pullerként és kameramanként, illetve operatőrként dolgozott, mígnem, ahogy ő fogalmaz, belecsöppent a steadicam világába. 2000 óta több tucat magyar és külföldi nagyjátékfilmben és reklámban működött közre steadicam operatőrként, a HSC tagja.

Filmiskola 9.: A megvilágítással kapcsolatos esztétikai alapfogalmak – Technikai kifejezőeszközök III.

2001. április 16. – írta Lakatos Róbert

Nemcsak nézőpont és látószög kérdése az, hogy mit milyennek látunk, hanem attól is függ, hogy milyen fényben (megvilágításban) nézzük a dolgokat.

Filmiskola 8.: A kameramozgás – Technikai kifejezőeszközök II.

2001. március 15. – írta Lakatos Róbert

Ha nem akarjuk mozgatni a kamerát, egy adott helyzetet megmutathatunk egy szélesebb plánban is, de akkor nem valószínű, hogy a képen belül éppen azok lesznek a domináns elemek, melyekre a néző figyelmét is fel akarjuk hívni. Azt a megoldást is választhatjuk, hogy a helyzetet számunkra megfelelő plánokat tartalmazó snittekre daraboljuk, de ezáltal lehet, hogy gyengítjük a jelenet környezetének egységérzetét. A kameramozgásnak egyébként is több aspektusa is van.

Filmiskola 7.: Plánok, látószögek, nézőpontok – Technikai kifejezőeszközök I.

2001. január 15. – írta Lakatos Róbert

A nézőtől nem mindig lehet elvárni, hogy egy filmképen belül, tekintetét jobbra balra irányítva, egyszerre több dologra is felfigyeljen. Ugyanakkor, minden snitten belül vannak kevésbé fontos dolgok is, melyek, ha nem szorítjuk őket háttérbe, elvonják a néző figyelmét. Minden snittnek megvan a maga témája (hosszabb, összetettebb snittek esetében akár több téma is előfordulhat), melyre a néző figyelmét valamilyen filmes eszközzel rá kell irányítani.

Filmiskola 2. – A világítás

1999. november 30. – írta Erdős Zsigmond

Világítani pedig kell. Sokan talán nem tudják, hogy a világítás nem elsősorban azért fontos, hogy expozíciónk legyen – vagyis egy számunkra ideális, vagy legalábbis elfogadható megvilágítást teremtsünk – hanem hogy árnyékokat hozzunk létre. Ugyanis az árnyékok azok, amelyek egy kép, egy beállítás lágyságát, kontrasztosságát, tónusát, végső soron hangulatát, atmoszféráját megteremtik.

Filmiskola 1. – Bevezetés a filmkészítés mesterségébe

1999. november 30. – írta Erdős Zsigmond

Ha volt már videókamera a kezedben, de nem tudtál mit kezdeni vele; ha most akarsz vásárolni, de nem tudod milyet vegyél; ha szeretnél filmet készíteni, de nem tudod, hogyan – vagy csak érteni szeretnéd, mitől működik, mitől hiteles egy beállítás, egy jelenet, akkor ne lapozz tovább.