Minden vicc kockázatos – Nathan Fielder: The Rehearsal / A próba

2022. november 9. – írta Vigh Martin

A próba az elmúlt időszak egyik legzavarbaejtőbb, etikailag legmegkérdőjelezhetőbb, ugyanakkor legzseniálisabb sorozata.

A filmművészet gyónása a sorozatok felett – Olivier Assayas: Irma Vep

2022. augusztus 23. – írta Hegyi Damján

A sorozatok korát éljük – hallatszik a mind gyakrabban pufogtatott frázis. Tény, manapság aki híres sztár (és mém) akar lenni, az fényre érzékeny molyként rárepül egy sorozatra, és szerepel benne, rendezi, írja, operatőrködi stb. Ám a rendszer látványos zakatolása mellett nem árt néha lelassítani és megvizsgálni, hogy a sorozatiparnak milyen hatása van a nézőkre, a digitális kultúrára, és nem utolsó sorban a filmre, mint művészeti ágra.

I Need a Hero in Japan – David Leitch: Bullet Train / A gyilkos járat

2022. augusztus 4. – írta Vigh Martin

David Leitch új filmje kiállításában nagyon japán, nagyon szórakoztató és még a tempóját is egész jól tartja.

Egy Nicolas Cage az örökkévalóságnak – Tom Gormican: The Unbearable Weight of Massive Talent / A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya

2022. május 19. – írta Tóth Menyhért

Nicolas Cage Nicolas Cage-et alakítja egy új Nicolas Cage-filmben? Ha valamit, hát ezt biztosan nem érdemes kihagyni!

Jóban-rosszban sántikálni – Kate Herron: Loki

2021. július 22. – írta Sztercey Szabolcs Benedek

Minél nagyobbra duzzad egy franchise, annál kérdésesebbé válik, hogy meddig bírja még fenntartani az érdeklődést, tud-e újat mutatni és meddig képes elbírni a saját, óriási szerkezetét. Míg a nagyvászonra készülő MCU-filmek, néhány kivétellel, ugyanarra az unalmassá váló (de a bevételek alapján még mindig bőven eladható) formulára épülnek, addig a sorozatok látványosan merészebbek, kreatívabbak – és ha nem is újítóak, de MCU-kontextusban mindenképp üdítőek. Ilyen a WandaVízió okos formai és konceptuális megoldásaival, és valami hasonlóval próbálkozik a Loki is.

Nő a kamera előtt, nő a kamera mögött, nő a vágóasztalnál – Egy önreflexív nőrendező: Agnès Varda

2019. május 27. – írta Fám Erika

A 90 éves korában elhunyt Agnès Varda a francia új hullám egyetlen nőrendezője, többek között olyan filmek alkotója, mint a Cléo 5-től 7-ig, a Boldogság, A teremtmények és az Arcélek, útszélek.

Filmtett-legek 2017

2017. december 30. – írta

Év végén visszatekinteni az elmúlt 12 hónapra, ha kicsit közhelyes is, de mindig tanulságos. Tavaly és tavalyelőtt főleg Oscar-közelbe került filmekről szóló kritikákat kerestetek a Filmtetten és a magyar filmesekkel készült interjúk voltak a legnépszerűbbek – íme az idén „rongyosra olvasott” filmtettes írások listája!

Filmtett-legek, 2016

2016. december 30. – írta a szerk.

Hihetetlennek tűnik, de már megint csak úgy elröpült egy év. A tavaly is megnéztük ilyentájt, hogy melyek voltak a legolvasottabb cikkeink, meg hogy milyen kulcsszavakkal kerestetek a leginkább, az idén is furdalt a kíváncsiság. Reméljük, téged is :D

Az „igazság” hitelesítője – Abbas Kiarostami-portré

2016. október 12. – írta Ritter György

Sok közhelyet leírtak a július 4-én elhunyt iráni rendezőzseniről, Abbas Kiarostamiról. A régóta terjedő Godard-, Kuroszava-idézettől a ’90-es évek iráni újhullámában betöltött szerepén és a dokumentum, fikció, líra mezsgyéjén egyensúlyozó érzékiségén át az európai korszakának esztétizálásáig. Az élete utolsó részében Franciaországban, de valójában a tágas nagyvilágot körbeutazva alkotó művész keleti világlátást hozott Európába, még akkor is, ha az oeuvre-je sok szempontból hasonlít a nyugati filmalkotók pályájának ívére.

Filmtett legek 2015

2015. december 30. – írta

Évvége van, és minden szerkesztőség közzéteszi éves toplistáját kedvenc filmjeiről. Mi szakítunk a hagyománnyal, és egy lacani poszt-meta-pszeudo-önreflexív gesztussal idei saját cikkeink toplistáját közöljük. Kellemes újraolvasást!