Egyesülés a celluloid vonzalmában II. – Magyar szakemberek a román filmgyártásban

2021. január 23. – írta Ferenczi Szilárd

Akár az 1918 utáni Romániában készített, részben magyar nyelvű alkotásról van szó, akár valamelyik bukaresti filmgyár filmjeiről; és akár a „magyar világból” átörökített Janovics-alumnikról, akár az immár szocialista keretek közt, eleve filmes szakmát tanuló káderekről beszélünk, számtalan magyar filmes alkotott Romániában. Az ő neveiket lajstromozza ez a kétrészes tanulmány. Második rész.

Egyesülés a celluloid vonzalmában I. – Magyar szakemberek a román filmgyártásban

2020. december 14. – írta Ferenczi Szilárd

Akár az 1918 utáni Romániában készített, részben magyar nyelvű alkotásról van szó, akár valamelyik bukaresti filmgyár filmjeiről; és akár a „magyar világból” átörökített Janovics-alumnikról, akár az immár szocialista keretek közt, eleve filmes szakmát tanuló káderekről beszélünk, számtalan magyar filmes alkotott Romániában. Az ő neveiket lajstromozza ez a kétrészes tanulmány.

Kulisszák mögött, kamera előtt VI. – Erdélyi filmszínészportrék: Hatházi András

2017. október 22. – írta Jakab-Benke Nándor

A Filmtett új videósorozatában erdélyi (film)színészekkel beszélgetünk a színészi szakmáról, a kamera és a színpad közti különbségekről, meg egyéb kulisszatitokról. A sorozat utolsó részében Hatházi Andrással ültünk le beszélgetni (no meg indultunk útra biciklizni), aki nemcsak színházi és filmes színészi munkásságáról ismert, hanem temérdek felnövő színésznemzedék tanárként is tiszteli.

Kulisszák mögött, kamera előtt V. – Erdélyi filmszínészportrék: Skovrán Tünde

2017. október 15. – írta Jakab-Benke Nándor

A Filmtett új videósorozatában erdélyi (film)színészekkel beszélgetünk a színészi szakmáról, a kamera és a színpad közti különbségekről, meg egyéb kulisszatitokról. Skovrán Tünde beszélgetés után lazán megformálja agyagból a kérdezőt. De hogyan formál meg szövegből és rendezői instrukciókból egy színpadi vagy filmes karaktert? Erről (és még sokkal többről) mesél a hollywoodi karriert is építő szentgyörgyi színésznő.

A türelmét vesztett panziós – Marian Crișan: Orizont

2016. február 11. – írta Ferenczi Szilárd

A román irodalom remekeinek adaptációs divatja a szocializmus sajátja volt, el nem ítélhető módon. Különösen erős lendületet kapott a Ceaușescu-korszak idején, hiszen az egyik fő pártfeladatként kitűzött nemzeti tudaterősítés sarkpontját éppen a filmgyártás doktríner használata képezte. Igazából a hatvanas évek közepétől születtek az igazán kiváló adaptációk (Akasztottak erdeje, Újrajátszás, Felix és Otília, Moromeții, Nunta de piatră stb.). Ezek sorába tartozik az 1955-ös La moara cu noroc is, amely Ioan Slavici Jószerencse malma című elbeszélése nyomán készült. A dualizmus korában írt történet betűhív baljós hangulatát remekül leképező film a kapzsiság és a hatalmi játszmák több életet romba döntő motívumain keresztül ábrázolja a kisemberek nyomorúságát.

Mi a, mi a hiba? – Dan Piţa: Kyra Kyralina

2014. szeptember 9. – írta Ferenczi Szilárd

A játékidő felénél irtózatosan elvágyódtam bármely másik román kosztümös film nézőterére. Ott is ugyanilyen leckefelmondás-szerű dialógusok, réveteg fatalizmus, hézagos montázs és okafogyott filozofálás fullasztotta volna paródiává az esztétikai gyönyört, de abban legalább pislákolt volna némi élet vagy folyt volna valami harc. Ha a Kyra Kyralina megkívántatja a nézővel Sergiu Nicolaescut, az nem dicséret. Épp ellenkezőleg.