„Mondom, ami van vagy volt” – Beszélgetés Elek Judit filmrendezővel

2011. október 17. – írta Gregus Zoltán

Elek Judit, a magyar újhullám egyik meghatározó alakja, akinek életművében egymást váltják a dokumentum- és játékfilmek, sokszor sajátosan vegyítve a két formát, a lírai dokumentumfilmtől a dokumentarista eszközökkel felépített fikcióig. A rendezővel a 11. Filmtettfeszten Visszatérés című filmje kapcsán beszélgettünk, amelynek jelentős része Kézdivásárhelyen és környékén forgott.

„A hősök kimondottan untatnak” – Interjú Kincses Réka dokumentumfilm-rendezővel

2007. április 15. – írta Buzogány Klára

Kincses Réka szenvedélyes mesélő, erős egyéniség. Nemcsak filmjéből, az Erdélyben először a tavalyi Filmtettfeszten bemutatott, majd az Astra filmfesztiválon és a 38. Magyar Filmszemlén kategóriájának fődíjával kitüntetett Balkán bajnokból derül ez ki, hanem a vele folytatott beszélgetésből is.

Tapéták, művirágok és egyéb hétköznapi hangulatok – Beszélgetés Kocsis Ágnessel

2006. március 15. – írta Margitházi Beja

Filmjének szemlés bemutatói után, Kocsis Ágival két díjkiosztó között beszélgettünk: néhány nappal azután, hogy a Friss levegő megkapta a legjobb elsőfilm díját a Filmszemlén, és néhány órával azelőtt, hogy a Diákzsűritől átvette volna az elsőfilmes különdíjat.

Boszorkány vagy, kislányom – Beszélgetés Groó Diana filmrendezővel

2004. május 15. – írta Zágoni Balázs

Nem mindennapi dolog, ha az ember olyanokat nevezhet mesterének, mint Schiffer Pál, Simó Sándor és Elek Judit. Ráadásul mindezeket együtt. És ha Krzysztof Zanussi stúdiójával, Spielberg lengyel stábjával dolgozhat együtt első nagyjátékfilmjén. Izgalmas filmes pályakezdet, nőként, zsidóként, Magyarországon.

Mágikus filmek – filmmágiák – Rendezőportrék: Enyedi Ildikó

2003. május 15. – írta Pócsik Andrea

„Valamiféle realizmus… Nem tudom: neorealizmus – nagyon elhasznált? Új-neo-realizmus – hát egy kicsit körülményes. De az biztos, hogy valamifajta realizmus… Mágikus realizmus?” Noha Erdély Miklós nem Enyedi Ildikó filmjeiről beszélt, amikor megpróbált egy alkalmas elnevezést találni kortárs alkotók (Bódy Gábor, Jeles András, Tarr Béla, Gothár Péter, Xantus Gábor) műveire¹, mégis helyénvalónak érezhetjük ezt a sajátos meghatározást, ha az Enyedi-életmű darabjait vesszük szemügyre.

Témája: a Nő – Rendezőportrék: Mészáros Márta

2002. november 15. – írta Hollósi Laura

Mészáros Márta volt az első nő Magyarországon, aki filmrendezői diplomát szerzett. A nőiség és a női életsors ábrázolása, boncolgatása filmjeinek egyik legjellegzetesebb vonásává vált, amint azt számos fesztiváldíjas játékfilmjében láthatjuk.