Kilt és whiskey: az angyali segítség – Ken Loach: The Angels' Share / Szesztolvajok

2013. január 3. – írta Buzogány Klára

Társadalmi drámaként indul, majd észrevétlenül vígjátékká oldódik Ken Loach új filmje. Az angol mester és hűséges alkotótársa, a forgatókönyvíró Paul Laverty ezúttal egyszerű, korábbi munkáikhoz hasonlóan igényes és élvezhető közönségfilmet tett le az asztalra.

Ének az esőben – 65. Cannes-i Fesztivál, 2012. május 16–27.

2012. május 30. – írta Váró Kata Anna

Az ünnepélyes 65. évforduló kevéssé sikerült ünnepélyesre, és ez nem a fesztivál hibája, sokkal inkább a mostoha időjárásnak tudható be. Ritkán hallani olyat, hogy Cannes-ban az idő gyakoribb beszédtéma, mint a filmek, de idén az egész fesztivál hangulatára rányomta bélyegét a sok eső és a borús, hűvös időjárás. A vége felé felcsillant a remény néhány napsugár formájában, de aztán a záró eseményre ismételten, minden addiginál hevesebben, szakadt a nyakunkba az ég. A filmekre viszont nem lehet panasz. 

Zsoldosmaffia – Ken Loach: Route Irish / Halál sugárút

2011. augusztus 4. – írta Ritter György

A hétköznapi sorsokban rendszeresen kutakodó, aranypálmás Ken Loach ezúttal az Egyesült Királyság iraki szerepvállalásáról mondja el véleményét néhány keresetlen szóval. Azonban a manapság futó iraki-filmek és a megrázó képek ellenére a direkt analógia miatt a Halál sugárút súlytalanná válik.

Mozgókép és szolidaritás – Interjú Ken Loach filmrendezővel

2010. május 10. – írta Kriston László

A gyári munkás fiaként született Ken Loach legutóbb az Európai Filmdíjak gáláján kapott életműdíjat. A díjátadó előtt a németországi Essenben beszéltünk a Felkavar a szél, a Még egy csók, a Nevem, Joe, a Szabad világ, a Barátom, Eric, a Haza és szabadság Arany Pálma- és César-díjas alkotójával. 3 nappal a Cannes-i fesztivál előtt érkezett a hír, hogy az iraki háborúról szóló Route Irish című filmjét az utolsó pillanatban hívták meg a versenyszekcióba.

A kapufára lövés mesterségéről – Ken Loach: Looking for Eric / Barátom, Eric

2010. január 19. – írta Keresztes Gergő

Ken Loach stílusa rég klasszicizálódott, miközben filmjei markáns szerzői világképpel rendelkeznek és rendre újabb tónusokkal gazdagodnak. Annak ellenére, hogy a dokumentarista, újhullámos hagyományokat ápoló rendező alkotói megoldásai olykor már fáradtnak tűnnek, szemlélete máig életképes: ez a kétarcúság jellemző angol legújabb, Barátom, Eric című filmjére is.

Ken Loach az EFA díjazottai között

2009. szeptember 16. – írta a szerk.

Ken Loach is szerepel az Európai Filmakadémia díjazottainak listáján, a 22. Európai Filmdíj-átadón ugyanis Európai Filmakadémia-életműdíjjal ismerik el a brit rendező munkásságát – tájékoztatott az EST.hu.

Egy „politikailag korrekt” szerelem – Ken Loach: Ae Fond Kiss... / Még egy csók

2005. október 15. – írta Bogdan Cătălin

Az etnikai tisztaság legfélelmetesebb ellensége a szexuális vágy. Minden, amit a társadalom szétválaszthat, újra összefonódik a nemi vonzalom egyetlen fuvallatára. Következésképpen elkerülhetetlen, hogy a fajok közti szerelem a multikulturalizmus kitüntetett jelentőségű közvetítője legyen. Emlékezzünk csak vissza a Találd ki, ki jön vacsorára című filmre, amelyben a túlképzett és túlságosan is jólnevelt négert még egy felvilágosult gondolkodású szöszke nagyon toleráns szülei is nehezen fogadnak el. Úgy tűnik, a helyzet évtizedek múlva is változatlan.

Soha többé? – Ken Loach: Ae Fond Kiss... / Még egy csók

2005. október 15. – írta Buzogány Klára

A Még egy csók elnyerte idén az Európai Unió legjobb filmjének járó César-díjat, ezen kívül tavaly besepert egy sereg kitüntetést, köztük egy berlinit, és egy Arany Medve jelöléssel is büszkélkedhet. Nos, aki elköveti azt a végzetes hibát, hogy a film megnézése előtt minderről tájékozódik, a vetítési időnek legalább az első egyharmadában meglehetősen csalódottan fogja bámulni a vásznat. Ken Loach filmjének az első fele ugyanis erőtlen, hollywoodi love story-nak tűnik.

A világra való odafigyelés csodája – Interjú Abbas Kiarostamival és Ken Loach-csal

2005. április 15. – írta Gyenge Zsolt

Egységes szerkezetbe illesztett epizódokból áll össze a Tickets (Jegyek) című szkeccsfilm. A nagynevű szerzőtrió két tagjával a februári Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon beszélgettünk.

Valóságos és fiktív határok – 55. Cannes-i Filmfesztivál, 2002. május 15–26.

2002. július 15. – írta Gyenge Zsolt

A film mint a legvalószerűbb illúziót biztosító művészet lehetőségeinek tematizálása az 55. Cannes-i Fesztiválon: fikció és valóság, képzelet és realitás határainak egyre áttetszőbbé válása, lassú és ravasz összemosódása...