Angyal szállt le Babilonba – Mathieu Kassovitz: Babylon A. D.

2009. március 31. – írta Szilágyi Zoltán

Az 1995-ben A gyűlölettel a legjobb film César-díját elnyerő Mathieu Kassovitz új filmjének (Babylon A. D.) már jóval a bemutatója előtt azért szabadkozott, hogy a partnereknek meg a producereknek köszönhetően nem volt lehetősége leforgatni azt a filmet, amit eltervezett. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy mindössze ettől lenne ennyire elhibázott ez a sci-fi-regény-feldolgozás.

A keresztyén náci és közömbös pápa esete – Constantin Costa-Gavras: Amen. / Ámen.

2002. május 15. – írta Kacsó Edith

A német drámaíró Hochhuth darabját 1963-ban mutatták be Párizsban, Jorge Semprun adaptálásában és Francois Darbon rendezésében. Az akkori kritikák szerint a darab nem pápa- vagy fasisztaellenes, hanem egész egyszerűen egy vallási dráma. Ennek dacára már akkor heves ellenérzéseket váltott ki a katolikus egyház legmagasabb képviselőiből. Akárcsak most a XXI. század elején…

Egy nagyravágyó mese – Jean-Pierre Jeunet: Le fabuleux destin d'Amélie Poulain / Amélie csodálatos élete

2002. április 15. – írta Gyenge Zsolt

Egy légy másodpercenkénti szárnycsapásainak száma, a párna gyűrődései az arcon, a macska tányérjának koppanása a padlócsempén, a kávézó címerének egyfülű lova, a fényképautomaták környékén elhajított rosszul sikerült fényképek, az örökös sírásra kárhoztatott özvegy házmesterné könnyei – megannyi apró, lényegtelen semmiség. Ezekből, mint egy mozaik apró darabkáiból áll össze a mese. Jeunet ötletekkel zsúfolt kincsesdobozát, akár a filmbeli Bretodeau-jét, hasznavehetlennek tűnő kacatok, elkopott tárgyacskák, mellékes apróságok töltik meg.