Generációs buborékok – Nézői szokások a konvergens filmkultúrában 1.

2022. május 9. – írta Tóth Zoltán János

Tanulmányunkban annak az átalakulásnak a viszonyrendszerét tárjuk fel két különböző perspektívából, amely a nézői szokások terén 2004, azaz a web 2.0 megjelenése után a filmkultúrában végbement és elsősorban a szoftvervezérelt szórakoztatási rend kialakulásának köszönhetően megfigyelhető. A vizsgálat első szakaszában a nézői szokások generációs különbségeit mutatjuk be.

Katasztrófaturizmus – Avagy miért szeretjük a rossz filmeket?

2018. január 22. – írta Pernecker Dávid

Senki nem akarhat olyan filmet készíteni, mint A szoba és a hozzá hasonló felismerhetetlenségig összeégett filmhullák, de azért akad belőlük jó pár. Ennek pedig sokan örülnek, de vajon miért?

Szobrokat összeszaró madarak – avagy kinek kell a filmkritika?

2016. április 6. – írta Pernecker Dávid

A világ két legismertebb képregényhőse, Kevin Smith, és az Egyiptom isteneinek rendezője is nekiment a filmjeiket rendesen körbeutáló filmkritikusoknak, megkérdőjelezték a filmkritika jelentőségét, és megmagyarázhatatlan határokat húztak kritikus és néző közé.

Az ízlés filmológiája – Jegyzetek a kulinária és a film kapcsolatáról

2015. december 21. – írta Ritter György

Az ízlelés és a szaglás – bár mellékérzetnek számít – a vizualitással közvetlen érzéki hatásokat fejez ki. Hasonló azonosulás fedezhető fel a pornográfiában is – nem véletlenül. A különbség leginkább ott ragadható meg, hogy a pornó kizárja az emberi létezés társadalmi, pszichológiai dimenzióit, míg a kulináris érzéki hatása (akár dramaturgiai funkcióival) „felruházhatja” ezekkel a „szereplőt”. „Az ember nem abból él, amit megeszik [...], hanem abból, amit megemészt” – írja a neves 19. századi gasztroesztéta, Brillat-Savarin. A film pedig kihasználja, hogy az ételből kibontsa ezt az érzetet és a gondolatot.