7 kisjátékfilm, 15 ismeretterjesztő film, 9 animációs alkotás és 11 dokumentumfilm számára ítélt meg gyártási támogatást a Nemzeti Filmintézet. Ezek közül egy Bolyai János életművét mutatja be, egy másik pedig Brassai Sámuel, az „unitárius polihisztor” portréját rajzolja meg, de nem csupán ez a két film erdélyi vonatkozású.
A 12 projekt között van erdélyi vonatkozású is: Szebeni Zsuzsa színháztörténész a két világháború közti Kolozsvár emblematikus alakjáról, írók és költők múzsájáról, Szilvássy Caroláról forgathat, Pataky Csaba egy székely hagyományról rendez filmet, de portréfilm készül a gernyeszegi születésű Bethlen István grófról is.
Az idei Kolozsvári Magyar Napokon többek között levetítettek egy Király László munkásságát górcső alá vevő életrajzi dokumentumfilmet. Az erdélyi költő világát bemutató filmről, múltbeli és jelenlegi munkáiról beszélgettünk Gulyás Gyula Balázs Béla-díjas érdemes művésszel.
Október 4. és 10. között Csíkszereda, a Csíki Játékszín idén negyedik alkalommal lesz házigazdája a Film.dok Magyar-Román Dokumentumfilm-fesztiválnak. A 2004-ben indult Film.dok-ot eddig öt alkalommal rendezték meg. Miután a 2009-es szemle pénzügyi okokból elmaradt, idén hatodik alkalomal mérettetnek meg az alkotások.
Vannak filmek, amelyekben a szereplők és az őket eljátszó színészek aprólékosan egyénítettek, gesztusaikra, öltözetükre, mondataikra hosszú ideig emlékszünk, képi szótárunk részeivé válnak. Tőlük eltérőek a karakter megjelenítés azon esetei, ahol általános, sztereotipikus vonások kitűnő színészek alakításában vetülnek vászonra, ám attól még azok tipikusak maradnak.
Míg a narratív film lebonyolításának színhelyéül választott tér általában a vásznon kel életre, az erdélyi filmekben ellenkező tájszemlélettel, látásmóddal van dolgunk: a táj háttérből előtérré minősül, a tér át- meg átmetaforizálódik. Időperspektívákat jelöl meg, és a szereplők belső színterének reprezentációjává válik. Történet és helyszín viszonya magyarországi (Mihályfy István, Gulyás Gyula, Gothár Péter) és erdélyi rendezők (Tompa Gábor) Erdélyben forgatott játékfilmjeiben.
Eleven filmkultúráról csak ott beszélhetünk, ahol létezik az alkotók, befogadók, kritikusok szentháromsága. Erdélyi magyar filmről beszélni nem lehet, amíg nem ír róla senki. Biztos pont a Filmtett, de azért nem rossz, ha más típusú, hosszabb lélegzetű cikkek is megjelennek a témával kapcsolatban. Erre vállalkozott a Korunk szerkesztősége, amikor a folyóirat 2002. januári számát a filmnek szentelte.
30 játékfilm – az idei magyar filmszemle kínálata. Számos elsőfilmes és több hosszú hallgatás után jelentkező játékfilmes. Nagyformátumú történelmi tablók, a történelem mocskában vagy a hétköznapok apátiájában játszódó családtörténetek, a mítosz világát megelevenítő egészestés rajzfilm, jelenünkből kiragadott élet-szeletek, kitartott történetvezetésű életképek és jellemábrázolások.
Film forog Erdélyben. Hazai novellából készült a forgatókönyv, itteni tájak és színészek szerepelnek benne. A rendező magyarországi, az operatőr román. Pénzeli egy bukaresti és egy budapesti producer, akik egyaránt fantáziát látnak ugyanabban a filmtervben. Hamarosan elkészül Gulyás Gyula rendezésében, Király László novellájából a Fény hull arcodra. A forgatáson a készülő film néhány alkotójával beszélgettünk.
