Biodiverzitás – Nemes Gyula: Zero

2015. szeptember 8. – írta Jakab-Benke Nándor

Nemes Gyula második nagyjátékfilmje tíz év után ugyanazt a játékosságot és kísérletezőkedvet mutatja, mint az Egyetleneim, de merőben más céllal és közegben.

Országomat egy láda bejgliért – Rudolf Péter: Kossuthkifli

2015. április 9. – írta Papp Attila Zsolt

Rudolf Péter elég nagy fába vágta a fejszéjét, amikor az elmúlt évek egyik legkülönösebb olvasmányának, Fehér Béla Kossuthkifli című regényének adaptálására adta a fejét. Az elvárások joggal voltak nagyok, a jó hír azonban az, hogy a feladatot sikerült viszonylag jól megoldani: a hatrészes kosztümös sorozat – bár a magyar filmkészítés egynémely gyermekbetegségét nem tudta levetkőzni – talán a legjobb, ami mostanság történt a magyar televíziózásban.

A Film és a Forradalom – 1989 decembere a román játékfilmek tükrében

2015. január 26. – írta Mihai Fulger

2006-ban, amikor az új román mozi három jelentős filmjét (Hogyan éltem túl a világvégét?; Forradalmárok; Jelszó: a papír kékre vált)¹, mutatták be alig egyetlen hónap leforgása alatt, egyes elemzők elkeseredtek e filmek mesterkéltsége miatt, és felrótták, hogy a román rendezők (a „régi gárda” nyomdokaiba lépő „újhullámosok”) túlságosan is nagy jelentőséget tulajdonítanak a Forradalomnak. Ez persze nem rettentette el a román filmeseket attól, hogy továbbra is ihletet merítsenek az 1989 decemberi – temesvári, bukaresti, és nem csak ottani – eseményekből.

A reklám után folytatjuk – Francis Lawrence: The Hunger Games: Mockingjay - Part 1 / Az éhezők viadala: A kiválasztott (I. rész)

2014. november 20. – írta Veres Szilárd

Ahogy sejteni lehetett, A kiválasztott első része egy feleslegesen hosszú felvezetés, de legalább többé-kevésbé szórakoztató.

Vasluiból Bukarestbe, Cannes-on keresztül 1. – Corneliu Porumboiu-portré

2014. július 30. – írta Ioan-Pavel Azap

Corneliu Porumboiu az új román mozi egyik legfontosabb képviselője. Legalábbis az első két nagyjátékfilmje, a Forradalmárok (A fost sau n-a fost?) és a Rendészet, nyelvészet (Poliţist, adjectiv) a nagy rendezők közé sorolja.

Ne bántsátok a fecsegőposzátát! – Francis Lawrence: The Hunger Games: Catching Fire / Az éhezők viadala: Futótűz

2013. november 26. – írta Papp Attila Zsolt

A Suzanne Collins-trilógia második részének adaptációja – a mozibemutató alapján – megtalálta célközönségét. Az éhezők viadala: Futótűz (az előző és a következő részekkel egy „csomagban”) vélhetőleg kultstátuszra tesz szert a kamaszkorból éppen kifelé tartó korosztály körében, és az első adatok szerint máris kasszát robbantott. Ettől sajnos még nem lesz jobb.

Az Argo-akció: a valódi CIA-ügynök visszaemlékezése

2013. február 20. – írta a szerk.

Azért esett a választás filmforgatócsoportra, mert mindenki tudja, hogy Hollywood bármire képes, bárhová bármikor bejuttatja embereit, függetlenül attól, hogy éppen mi történik, és mennyire veszélyes a helyzet – mondta el a a BBC News hírszolgálatnak Tony Mendez, az a CIA-ügynök, aki a való életben titkos tervet dolgozott ki és hajtott végre 1980-ban a teheráni kanadai nagykövet rezidenciáján rejtőzködő hat amerikai állampolgár kimentésére. A Központi Hírszerző Ügynökség beszivárgási szakértőjét Az Argo-akció című, Oscar-díjra jelölt filmben Ben Affleck alakítja.

Ahogy az amatőrök látták a világot a kommunizmusban – Interjú Miholcsa Gyulával

2012. szeptember 21. – írta Blos-Jáni Melinda

A Román Televízió magyar adásának munkatársa egykor amatőr filmes volt. További történetek a kommunizmus idején működő marosvásárhelyi amatőr filmklubról.

Drakula árnyéka a Sapientián

2011. április 5. – írta a szerk.

A Drakula árnyéka – A romániai forradalom kitörésének valódi története című filmet vetítik pénteken, április 8-án este 8 órától a kolozsvári Bocskai-ház Óváry-termében.

Valami bűzlik Amerikában – Michael Moore: Capitalism: A Love Story / Kapitalizmus: szeretem!

2010. március 1. – írta Jakab-Benke Nándor

Michael Moore-ról sok rosszat el lehet mondani (és el is kell), de egyvalami biztos: van stílusa. Lehet az naiv, túl nyilvánvaló, hatásvadászan agit-propos vagy bármilyen, az ötvenes éveit taposó rebellis megszült egy új kategóriát, ami a dokumentum- és a propagandafilm közti felszántatlan területen helyezkedik el, és jobb híján úgy hívjuk, hogy „Michael Moore-os”.