Édesanyám pillangói – Andrés Muschietti: Mama

2013. március 7. – írta Soós Tamás

Guillermo del Toro produceri bábáskodása most felemás szörnyszülöttet fialt: a Mamában ugyan feltámad pár messziről bűzlő horrorközhely, ám ez a spanyol rémfilm mégis velős borzongást kínál – szellemes móka, mesei körítéssel, del Toro módra. A Mama, ha nem is tökéletes, de legalább tökös film.

Halál és unalom Pripjatyban – Brad Parker: Chernobyl Diaries / Ideglelés Csernobilban

2012. július 4. – írta Szántai János

Ha Brad Parker Ideglelés Csernobilban című filmje a hidegháború idején készült volna, koherens, ütős, és, horribile dictu, releváns üzenete lett volna. Hé, ember (WASP, mi más), vigyázz a Szovjetunióval, mert az egy ronda, mutáns banda; mást sem akar, mint a húsod, májad, szíved, agyad felzabálni vacsorára. Milyen igaz volna, részben legalábbis. A Szovjetunió tényleg ronda, mutáns konstrukció volt. De sajnos Brad Parker elsőfilmes rendező opusza nem a hidegháború idején készült. Hanem 2012-ben. Mi lehet hát az üzenet? Hé, ember, maradj otthon, mert bárhova is mennél, ronda, mutáns bandákra lelsz? Ebben még lenne is valami fantázia. De sajnos erről sincs szó. Akkor viszont miről van?

Vladimir esete az idősíkokkal – Cristobal Valderrama: Malta con huevo / Scrambled Beer

2008. június 1. – írta Csoma Emőke

Cristobal Valderrama elsőfilmje unalmas, sablonokkal telezsúfolt, „előre tudok menni az időben, ezért ígérem, hogy jobb fiú leszek, és megváltozom”-szerű vígjátéknak indult, de gusztustalan, kaszabolós, vérspriccolós horrorparódiaként végződött. Így mutatkoztak be a chileiek az idei TIFF-en.