Élni, de hogyan – Michaela Coel: I May Destroy You / Tönkretehetlek

2020. október 1. – írta Gyöngyösi Lilla

Michaela Coel egy szexuális támadás feldolgozását ígéri, de valójában generációja általános elveszettségét járja körbe a Tönkretehetlek című minisorozatban.

Használati útmutató nélkül – Donick Cary: Have a Good Trip: Adventures in Psychedelics / Jó utat a tudatmódosítók világában!

2020. július 26. – írta Farkas Boglárka Angéla

A Netflix gyártásában készült dokumentumfilm a pszichedelikus drogok, főként az LSD hatását mesélteti el javarészt hírességekkel. Az eredmény szórakoztató, de ezzel együtt komolytalan is.

Is that all there is? – Harmony Korine: The Beach Bum / Túltolva

2019. március 28. – írta György Szidónia

A Túltolva egy provokatív, életigenlő, hibátlanul összerakott hangulatfilm, amelyben McConaughey egy rózsaszín köntösben mindenkit levesz a lábáról, ha hajlandók vagyunk szemet hunyni néhány morális kérdőjel felett.

Vérző marihuána – Ciro Guerra, Cristina Gallego: Pájaros de verano / Az átkelés madarai

2019. január 23. – írta Tóth Menyhért

Ciro Guerra és Cristina Gallego három évvel az igencsak méltató kritikai visszhangot kapott A kígyó ölelése után ismét mesterművet alkottak. Az átkelés madarai mozgóképes eposz a kolumbiai indiánok törzsi kultúráját megmérgező, aztán gyors és kíméletlen pusztulásra ítélő drogkereskedelemről.

Az ember, aki Robin Hood gonosz ikertestvére volt – Fernando León de Aranoa: Loving Pablo / Escobar

2018. június 20. – írta Papp Attila Zsolt

Pablo Escobar, minden idők kolumbiai drogbárója, a kokaincsempészet Al Caponéja tragikus figura – vagy legalábbis a karakterében benne rejlik ez a lehetőség, és Fernando León de Aranoa ki is aknázta ezt filmjében.

Elnézést kér, ha katarzist okoz – Barry Jenkins: Moonlight / Holdfény

2017. február 17. – írta Soós Tamás

A Holdfény hasonló erővel csap gyomron, mint a Kaliforniai álom, csak a svungja más.

„Drog nélkül ez nem szórakoztató” – Asif Kapadia: Amy – Az Amy Winehouse-sztori

2015. július 13. – írta Soós Tamás

Dokumentumfilmhez képest nagy az érdeklődés az Amy iránt, de a pénzügyi és a kritikai elismerés inkább az énekesnő emlékének, mint a filmnek szólhat.

Szigorúan piszkos vámügyek – Julien Leclercq: Gibraltar / The Informant / Gibraltár

2014. november 20. – írta Csiger Ádám

A Gibraltár csak egy jól megcsinált, de könnyen felejthető bűnthriller lenne, ha nincs ott az elején a szöveg, mely szerint megtörtént eseményeken alapul. Az magától értetődik, hogy a suspense erősebb, ha a sztori hiteles és realisztikus, de kevés film profitál ebből ilyen sokat.

Elmondhatatlanul igaz történet – Michael Cuesta: Kill the Messenger / Jobb, ha hallgatsz!

2014. október 21. – írta Pernecker Dávid

Terjedelmes – de alapvetően mégis ismeretlen – életműve során Michael  Cuesta már egy raklapnyi Homeland-, Dexter-, és Sírhant művek-epizódot vezényelt le. A Jobb, ha hallgatsz azonban nagyjátékfilm, melynek valós eseményeken alapuló vaskos története könnyedén meg tudna tölteni egy nagyobb ívű sorozatot is. Cuesta veszélyes vizekre evezett tehát, és néha ugyan nehezen tud megfelelni  a mozis formátum feszesebb ritmus- és tempóigényének, filmje mégis meglepően működőképes, súlyosan rezonáló moralitás-tablóvá tud válni.

Kanál mégpedig nincs – Luc Besson: Lucy

2014. augusztus 6. – írta Ferenczi Szilárd

Úgy ollózni össze a kortársak újrahasznosított ötleteit, hogy abból valami egészen meglepő, egyszerre tartalmas és csacska, húzós, de felszínes, jókora nagy áltudományos kacsintás és szemtelen félfilozofikus vigyor kerekedjen, miközben a rá jellemző toposzt új elemmel egészíti ki, nos arra csakis egy élő klasszikus képes. Luc Besson a gyengébbik nemhez szóló, évekkel ezelőtt megszakadt ódája egy újabb strófával, a tökös hölgykoszorú csoportképe egy friss alakkal lett ezennel gazdagabb.